A két szezonnal ezelőtti bajnoki címe idején sem szerepelt annyit a hírekben a Győri ETO futballcsapata, mint most – persze erről a „hírverésről” szívesen lemondtak volna az egyesület háza táján. A labdarúgóklubot működtető kft.-nek a Quaestor csoport súlyos problémái miatt csődvédelmet kellett kérnie, ráadásul röviddel az ügy kirobbanása után az egyik legfontosabb szponzor, az Audi is kihátrált a győri profi labdarúgásból.

  <h1>A Győri ETO stadion - Fotó: Peter Steffen, AFP</h1>-
  <h1>Letakart szponzorokkal a Pápa ellen - Fotó: Krizsán Csaba, MTI</h1>-

A Győri ETO stadion - Fotó: Peter Steffen, AFP

- – Kép 1/2

Ezen a hétvégén az NB I-es együttest Dunaújvárosba vetette a sors(olás). A párosítást látva az embernek óhatatlanul eszébe jutott: vajon a győriek is úgy végzik, mint a Fejér megyei város korábbi sikercsapata, a Dunaferr FC, amely 2000-ben még bajnok volt, ám a rövidesen jelentkező anyagi gondok miatt előbb kiesett az élvonalból, majd meg is szűnt? Igen vagy nem választ egyelőre nem lehet adni, ám Muszbek Mihály sportközgazdász lapunknak úgy fogalmazott: „a győri csapat megmentendő és megmenthető”.

A „megmentendő” jelzőt Muszbek azzal indokolta, hogy Győr a magyar piacon belül „több látványsportra egyidejűleg alkalmas környezet”, azaz a város és a térség minden olyan tulajdonsággal rendelkezik (pl. lakosságszám, gazdasági erő, szakmai múlt), amely egy elsőosztályú futballklub létét lehetővé teszi. Röviden, ha valahol, akkor Győrben fenntartható kell legyen egy profi labdarúgócsapat – csak épp nem úgy, ahogy eddig. Az együttes ugyanis így is évről évre jelentős veszteséget termelt, a frissen keletkezett lyukak pedig már betömhetetlenek.

Az ügy ismét rávilágít a magyar futballban fennálló gazdasági viszonyok abszurditására. Muszbek Mihály számítása szerint egy hazai klub a költségvetésének csak mintegy harmadát tudja a piacról (pl. jegybevétel, közvetítési jogok) előteremteni, a másik 1-1 harmaddal az államnak vagy az önkormányzatnak, illetve a tulajdonosnak kell így vagy úgy hozzájárulni. „Ez egy nagyon egészségtelen és hosszú távon fenntarthatatlan működés” – emelte ki a sportközgazdász. Ha pedig a fenti „lábak” valamelyikét „kirúgják” egy csapat alól, a krízis elkerülhetetlen, ahogy azt most is látjuk.

A „megmenthetőségre” rátérve Muszbek 4 lehetséges forgatókönyvet vázolt fel, amelyek különböző mértékben – és eséllyel, de – kiutat jelenthetnek a helyzetből:

 

1 – Jelentős költségcsökkentés. A klub jelenlegi 1,5-1,6 milliárdos büdzséjét a felére, sőt 40%-ára kellene mérsékelni, ami a bérükön keresztül a játékosokat és a szakmai stábot érintené a legérzékenyebben. Az élő szerződéssel rendelkezők vagy elfogadnák a csökkentést, vagy távoznának.

2 – Új tulajdonos megjelenése. Muszbek szerint – rövid távon legalábbis – ez nehezen elképzelhető, ilyen rövid időn belül ugyanis szinte lehetetlen befektetőt találni. A „megmentő” elvben lehetne az önkormányzat is, ám Borkai Zsolt győri polgármester nemrég azt mondta, Orbán Viktorral is egyeztetve úgy látja, sem a város, sem az állam nem szállhat be a profi futball finanszírozásába. Ugyanakkor a Kisalföld értesülése szerint orosz és arab befektetők érdeklődnek az ETO iránt.

3 – Az állam megveszi a stadiont a Quaestortól. A 2008-ban elkészült ETO Park a válságba jutott cégcsoport tulajdona, márpedig egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az állam az ingatlan megvásárlásával mégiscsak segítő kezet nyújt. Az összeg elegendő lehet a Quaestornak a létesítményre felvett hitel kifizetésére, míg a maradékot a klub fenntartására fordíthatnák.

4 – Fúzió a Gyirmóttal. A közigazgatásilag Győrhöz tartozó, egykor önálló község csapata évek óta ígéretesen szerepel a másodosztályban, volt, hogy csak adminisztrációs hiba miatt nem juthattak fel az élvonalba. A napokban felröppent a hír, hogy a két klub kvázi egyesülne, így a Gyirmót mögött álló milliárdos Horváth testvérek nyújtotta anyagi háttérrel a városnak stabil lábakon álló csapata lenne. Muszbek ennek a verziónak az esélyét minimálisra teszi, tekintve, hogy két, egymást finoman szólva sem szívlelő csapatról van szó, így a szurkolók torkán aligha lehetne lenyomni a fúziót.

 

Könnyen lehet persze, hogy végül a fenti forgatókönyvek valamiféle „mixe” valósul meg, mindenesetre az idő sürget, a jövő évi NB I-es induláshoz szükséges licencet ugyanis jelenlegi állapotában szinte biztosan nem kapja meg a Győr. A szabály szerint egy klub költségvetésének 70-75%-át kell „lefedni” igazolt bevétellel, ami a győriek esetében jelenleg mintegy 1,3 milliárd forintot jelentene. Muszbek Mihály ehhez képest most évi 300 millió forintnyi bevételre lát garanciát, és mint mondta: „Ha kicsit is lát a pályán az MLSZ Licencadó Bizottsága, akkor ebben a formában nem kaphatja meg a Győr az indulási jogot.”

Ha másért nem, ezért tehát néhány kérdőjelnek hamarosan ki kell egyenesednie.

Címkék: magyar foci, botrány

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!