Elsősorban azért, mert a világbajnokságok, olimpiák és hasonló világesemények idején hatalmas figyelem irányul a rendező országra is. A média milliárdokhoz viszi el a meccseket, a mérkőzések közti időben pedig általában az adott országról, kultúráról szóló filmek, cikkek láthatók, olvashatók a világ összes nyelvén. Az olimpiák, labdarúgó- világ- és Európa-bajnokságok mindig a legnézettebb tévéműsornak számítanak. A sikeres médiahadjáratnak (és persze magának a rendezésnek) köszönhetően a rendező ország további fejlesztéseket vonz magához, mint ahogyan Kína és Dél-Afrika is tette.
Az országimázson túl (vagy innen) egy világbajnokság hatalmas pénzeket mozgat meg. Brazíliában a hivatalos adatok szerint 14, mások szerint 15 milliárd dollárt fordítottak a világbajnoksággal kapcsolatos beruházásokra. 12 stadion épült vagy újult meg, építettek utakat, vasutat, szállodákat, bevásárlóközpontokat. A beruházások jelentős része úgynevezett PPP-konstrukcióban valósult meg, 2012-ig 65 milliárd dollárnyi tőke érkezett az országba.
Az eseményre érkező turisták dollárszázmilliókat hagynak az országban. A 2010-es dél-afrikai vb-re 450 ezer turista érkezett. Általában nő az egy főre jutó GDP is. A német Commerzbank még a dél-afrikai vb előtt írt tanulmánya szerint a bajnokságot megelőző évben átlagosan 2,1 százalékkal emelkedett a házigazdáknál az egy főre jutó hazai össztermék, az esemény évében 0,9 százalékkal, egy évvel később 1,7 százalékkal.
A bank szakemberei megállapították: minél nagyobb egy gazdaság, annál kisebb a világbajnokságok és az olimpiák „gazdaságfelpörgető” hatása, hiszen a sporteseményekhez kapcsolódó beruházások eltörpülnek az ország teljes GDP-jéhez képest.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
