Immár idehaza is működik a futballelemző rendszer, amelynek segítségével mindent megtudhatunk a játékról. Kovách Istvánt, az InStat közép-európai képviselőjét kértük meg: avasson be a statisztikák misztikus világába.
– Honnan származik a cég?
– Oroszországból. A legendás edző, Valerij Lobanovszkij munkája nyomán jött létre nyolc évvel ezelőtt.
– A laikusok számára épp azt a legnehezebb elképzelni, hogyan elemeznek. Ül valaki a tévé előtt, és számolgat?
– Tulajdonképpen igen: elemzőink videón végignézik a mérkőzéseket, és számolnak. No, nem striguláznak, hanem bizonyos szoftvereket a felvételhez csatlakoztatva „megnyomnak egy gombot” az adott mozzanatoknál. Egy meccs elemzése 7-8 órát vesz igénybe, hétvégénként 5-600 meccs fut át 300 fős stábunk keze alatt.
– Mely nagycsapatok, edzők használják az InStatot?
– Rengetegen. Chelsea, Valencia, Roma, Lazio, Palmeiras, Slavia Praha – a sort még folytathatnám. Edzők közül Vicente del Bosquét említeném. Idehaza az MLSZ-en keresztül jutottunk el az NB I-es klubokhoz. A szövetség szándéka, hogy a statisztikák nyomán javuljon a játék minősége, és ha légiósok érkeznek Magyarországra, akkor azok a hazaiaknál jobb kvalitású játékosok legyenek.
– Őszintén: nagyon elkeserítőek a hazai számok a topligákéhoz képest?
– Vannak, akik megállnák a helyüket a nemzetközi elitben is. Nyugaton (és néhol keleten is) gyorsabb a játék, és vannak, akik tízből csak hat labdát tudnak eljuttatni csapattársukhoz, ami NB I-es szinten is siralmas eredmény. De vannak jó példák: a legutóbbi Fradi–Újpesten például 85%-os passzpontossággal futballoztak – még a német válogatott is maximum 90% körüli teljesítményre képes.
– Mennyire fogadják el a hazai edzők a mérések fontosságát?
– Nem mindig könnyen. Sokan közülük megtanultak egy bizonyos futballt, közben pedig a színtér rengeteget fejlődött. A nemzetközi élvonalban természetes, hogy egy játékos statisztikáit gyermekkorától figyelik, mérik, hogyan fejlődik, mire a legalkalmasabb. A nagyobb kluboknál külön elemzőosztály van, ők a számításaik alapján tesznek javaslatokat a vezetőedzőnek. A klubok aszerint igazolnak, hogy a statisztikák alapján mely játékosok illenének bele a jelenlegi játékrendszerükbe – és nem pedig fordítva.
– Ez kicsit olyan, mint amikor a helyszínelős filmekben tíz másodperc alatt mindent kidob a rendszer egy gyanúsítottról.
– Egy játékos rossz passzait például pont ennyi idő alatt tudjuk lehívni – ezek segítségével a szakmai stáb megfigyelheti, miért passzol rosszul, miben kell fejlődnie. Előfordult már, hogy felhívott bennünket egy edző, aki két kapus között vacillált az átigazolási időszakban. Összehasonlítottuk neki a két játékos profilját, és ő eszerint igazolt. Később bevallotta, hogy épp a másik kapust szerződtette volna – miközben annak minden mutatója rosszabb volt. Jaap Stamot például azért adta el annak idején Ferguson, mert 5%-kal romlott a hatékonysága.
– Mit adnak a számok az átlagos szurkolónak?
– A számok segítenek, hogy átfogó képet kapjunk a játékról – merthogy bennünk javarészt csak a látványos megmozdulások maradnak meg. Például Cristiano Ronaldo szabadrúgásainak találati mutatója rosszabb, mint sok más játékosé, mégis mindenki arra emlékszik, hogy mekkora gól rúgott. Holott lehet, hogy mondjuk, Xabi Alonso sokkal több helyzetet értékesített volna, ha őt állítják a labda mögé.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!