Eltelt már néhány nap azóta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) bejelentette, a birkózás 2020-tól lekerülhet az olimpia műsoráról, így az első sokkon túljutva mindenki azt találgatja, megváltozhat- e a helyzet a májusi, majd a szeptemberi NOB-ülésekig.
A korábbi tapasztalatok alapján a szervezet végleges döntése a legritkább esetben tér el az első bejelentéstől, ezúttal azonban lehet ok a bizakodásra. A londoni olimpián a birkózás éremtáblázatának első öt helyén Oroszország, Japán, Irán, Azerbajdzsán és az Egyesült Államok végzett, az elmúlt napokban pedig mindannyian hangot adtak felháborodottságuknak. A nagy országok lobbiereje közismert, de az utóbbi időben az is kiderült, hogy az azeri olajmilliárdok is képesek hegyeket elmozdítani. A történet pikantériája, hogy a NOB szeptemberi ülésén dől el az is, hogy Tokió, Isztambul és Madrid közül mely város rendezi a 2020-as játékokat, márpedig a legesélyesebbnek tartott japánok (akik 7 londoni aranyukból 4-et birkózásban szereztek) és a második számú favorit törökök már bejelentették, nagyon nehezen tudnak elképzelni egy olimpiát birkózás nélkül – és ezt az illetékesek akár vehetik célzásnak is.
Bár a birkózást világszerte 180 országban űzik, és sok helyen a legnépszerűbb sportok között tartják számon, nem túlzás, hogy a következő hónapokban a tét a sportág megmentése, hiszen a birkózás – az olimpiai sportágak többségéhez hasonlóan – ötkarikás szereplés, és az azzal járó támogatás nélkül alighanem életképtelen lenne. A NOB a zömmel a közvetítési és egyéb jogdíjakból befolyó összegből a londoni játékok előtt 375 millió dollárt (átszámítva mintegy 80 milliárd forintot) osztott szét a programon lévő sportágak között, ami a 2016-os riói olimpia előtt várhatóan 475 millióra nő. A forráskiesés mellett a vonzerejéből is jelentősen veszítene az olimpiáról kimaradó birkózás, azaz vélhetően a mostaninál jóval kevesebb fiatal választaná ezt a sportágat. Éppen ezért a hatékony lobbizás most létszükséglet a birkózók számára. Hivatalosan a népszerűség, az elterjedtség, a látványosság, a világos szabályrendszer és bíráskodás, a doppingellenes harcban való részvétel, a televíziós közvetíthetőség és a nézettség a legfőbb szempontok a döntés során. A népszerűség és az elterjedtség kapcsán nehéz lenne fogást találni a birkózáson, ám az utóbbi időben a látványosság és a követhetőség felé tett kísérletek, szabálymódosítások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Nem elég, hogy az újítások ellenérzéseket váltottak ki a sportág berkein belül, de a nézők számára is visszássá tették a küzdelmet – gondoljunk csak a sorsdöntő menet előtti lottószerű „golyósorsolásra”. És bár az egyik legősibb sportágról van szó, amely az ókori játékok mellett egy kivétellel (1900, Párizs) az összes újkori olimpia műsorán is szerepelt, a fenti szempontok között nem szerepel olyasmi, hogy „hagyomány”, ami az olimpia szellemiségét féltők számára aggasztó lehet.
Persze akad más szempont is, amely nem szerepel a listán, mégis tudjuk, hogy „nem árt”. Az AP hírügynökség szerint például az öttusa a sportág első embere, Klaus Schormann kitartó lobbizásának köszönheti, hogy megmenekült, de nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy az ügyben döntő bizottságban ott ült ifjabb Juan Antonio Samaranch (az egykori NOB-elnök fia), aki egyben a Nemzetközi Öttusa Szövetség alelnöke.
A szavazás első körében még a taekwondo és a kajak-kenu is érintett volt, amely azért a jövőre nézve kissé nyugtalanító a számunkra – no, nem a teakwondo miatt.
Coubertin báró forog a sírjában
„Bízom benne, hogy komoly erők mozdulnak meg a sportág megmentéséért, hiszen 1900 óta egyetlen ötkarikás játékról sem hiányzott a mi sportágunk” – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Csaba, a Magyar Birkózó Szövetség elnöke, a 100. magyar olimpiai aranyérem birtokosa. Hegedűs a Nemzetközi Birkózó Szövetség thaiföldi tanácskozásán vett részt, amikor ismertté vált a NOB javaslata, miszerint 2020-tól ne legyen olimpiai sportág a birkózás. „Ami pedig azt az érvelést illeti, hogy a birkózás nem népszerű, erre azt tudom válaszolni: legutóbb Londonban szinte egy gombostűt sem lehetett leejteni a nézőtéren és a végső értékelésnél a legjobban megszervezett versenynek tartották a birkózók küzdelmét. Bízom benne, hogy a NOB végrehajtó bizottsága májusban a szentpétervári ülésén megváltoztatja az álláspontját” – mondta Hegedűs Csaba.
A neves magyar birkózó olimpikonok közül Varga János, a mexikói olimpia kötöttfogású bajnoka, többszörös világ- és Európa-bajnok ezt mondta lapunknak: „Szinte nem kapok levegőt, amióta ezt az ostoba döntést meghallottam. Érthetetlen, hogy egy olimpiai alapsportágat akarnak törölni olyan sportágak érdekében, amelyek csak néhány országban népszerűek, illetve csak a nézők egy rétegét érdekelné.” Repka Attila, az 1992-es barcelonai olimpia kötöttfogású olimpiai bajnoka szerint a döntés meggyalázza az olimpiai eszmét. „Azért sem tudom felfogni, mert a birkózás már az ókori játékok egyik legfontosabb versenyszáma volt, és a győztest a görögök nemzeti hősként ünnepelték. Amióta megjelent a NOB végrehajtó bizottságnak javaslata, az interneten »lógok«, olvasom az orosz, amerikai, iráni, német, francia reagálásokat, amelyeket a döntéshozók nem tennének ki az ablakba, nem szólva a nem éppen szalonképes kommentekről. Csak abban reménykedem, hogy a nemzetközi szövetség fellépésének eredményeként megváltozik a NOB végrehajtó bizottságának álláspontja.” „Coubertin báró, a modern olimpiák atyja forogna a sírjában, ha ezt hallaná” – mondta Kiss Balázs világbajnok, aki szerint a hírt sajnos sokan már tényként kezelik. A javaslat szerinte azért is érthetetlen, mert óriási a sportág tömegbázisa, telt házas versenyek vannak. Ami pedig a legelkeserítőbb: nagyon sok fiatal tehetséges sportoló és gyermek álmát vette el ezzel a javaslatával a NOB. (fluck)
Velük kell megbirkózni
A birkózás mellett a közeljövőben hét sportág igyekszik meggyőzni a döntéshozókat, hogy neki van ott a helye a 2020-as olimpián. Közülük a legkevésbé ismert a vusu, amely egy tradicionális kínai harcművészet sportos újraértelmezése. Az olimpiai részvételre a formai, bemutatószerű része pályázik, ahol a látványos mozgássorokkal tarkított, szőnyegen végrehajtott gyakorlatot pontozóbírók értékelik. A legutóbbi világbajnokság 40 aranyérméből 38-at ázsiai nemzetek nyertek, 19-et a kínaiak, akik 2008-ban már majdnem bejuttatták a vusut az olimpiára.
Egy másik harcművészetből lett küzdősport, a karate is esélyes lehet a programba kerülésre. Az értékelés itt valamelyest kevésbé szubjektív, hiszen világos szabályok alapján az ütésekért, rúgásokért, gáncsolásokért és söprésekért lehet pontot kapni. A 2012-es vb-n a házigazda franciák 7, míg a „feltaláló” japánok 4 aranyérmet szereztek.
A wakeboardról ugyan elsőre egy motorcsónak juthat az ember eszébe, ám az esetleges olimpiai változatában a vízideszkás versenyzők egy a víz fölé kifeszített elektromos kötélpályára csatlakoznak rá, amely körbe-körbe húzza őket, miközben ugrásokat, trükköket mutatnak be, amelyet háromtagú zsűri pontoz. A tavalyi vb-n mindkét nemnél német aranyérem született.
Szintén európai fölényt mutatnak a sportmászás világversenyei, a legjobbnak az osztrákok, az oroszok és a franciák számítanak. A sportág hasonló a sziklamászáshoz, de a biztosítókötéllel ellátott versenyzők mesterséges falon másznak fel, ahol különböző méretű és formájú kapaszkodók segítségével haladnak fölfelé, illetve ha kell, oldalra.
Ugyancsak az extrém sportok kategóriájába sorolható a görkorcsolya, amely 1992-ben Barcelonában már bemutató sportágként szerepelt az olimpián. Ügyességi és gyorsasági szakága is létezik, utóbbiban 300 métertől 15 kilométerig jelölnek ki távokat. A legjobb versenyzőket az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában találjuk.
A softball és a baseball 2008-ban Pekingben még szerepelt az olimpián, ám lekerült a műsorról, elsősorban azért, mert az Egyesült Államokon kívül alig egy-két országban népszerű.
A nálunk is egyre ismertebb fallabda programba kerülésének Egyiptomban örülnének a legjobban, a férfi világranglista első 10 helyezettje közül ugyanis 5 az észak-afrikai ország versenyzője. A női mezőny egyeduralkodója a maláj Nicol David, aki a legutóbbi 8 világbajnokságból hetet megnyert. A fallabda olimpiai kampányát az a Verocom kommunikációs cég vezeti, amely többek között a hetes rögbi 2016-os műsorra tűzését is elérte, ami azért volt nagy tett, mert a rögbinek egy másik változata, a tizenöt fős „rugby union” az elterjedtebb és népszerűbb. A vállalat tevékeny részt vállalt a szintén sikeres – ugyanakkor vitatott – 2022-es katari labdarúgó-vb-pályázatban is, így sokak szerint ezzel a céggel most a fallabda is révbe érhet.
Távozott posztjáról a Nemzetközi Birkózó Szövetség (FILA) elnöke, Raphael Martinetti, ezzel megvan az első áldozata a NOB-vb döntésének, amely szerint a birkózás 2020-tól lekerülhet az olimpia műsoráról. A francia sportvezetőt azzal támadták, hogy bár tudott a birkózást fenyegető veszélyről, mégse hívta fel rá vezetőtársai figyelmét. A bizalmi szavazáson 10:10 arányban oszlottak meg a voksok, Martinetti pedig nem élt azzal a lehetőséggel, hogy saját szavazatával megóvja pozícióját, helyette lemondott és sok sikert kívánt leendő utódának ahhoz, hogy a birkózást az ötkarikás játékok programján tartsa. A májusi szentpétervári ülésén a NOB-vb még meghallgatja a birkózók és a helyükre pályázó 7 sportág előadását, és ezt követően tesz ismét javaslatot, hogy mi kerüljön be – vagy vissza – a programba. A végső szót szeptember végén mondja ki a NOB.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!