„Az emberek sajnálkoznak, mikor megtudják, mi történt velem, én viszont azt mondom, óriási szerencsém, hogy élek, és azt csinálhatom, amit a legjobban szeretek: futballozom.”
Méghozzá nem is akárhogyan, a mondat ugyanis Franck Ribérytől származik, akit az Európai Labdarúgó-szövetség monacói gáláján (UEFA) az Év Játékosának választottak. A 30 éves francia játékosnak tehát sikerült az, ami mostanság nem sokaknak, elhappolt egy díjat Lionel Messi – és Cristiano Ronaldo – elől. Ez persze nem is meglepő, figyelembe véve, hogy a középpályás kulcsfigurája volt az előző idényben mindent megnyerő Bayern Münchennek. Ribéry az elismerés másnapján is bizonyított, egy góllal járult hozzá, hogy a bajorok 1-1-es rendes játékidő és 2-2-es hosszabbítás után végül tizenegyesekkel legyőzzék a Chelsea-t minden idők talán legjobb Európai Szuperkupa-döntőjében.
Aki látta már Ribéryt, az azt is tudja, minek szólhat a fentebb említett sajnálkozás. Kétéves volt, amikor szüleivel autóbalesetet szenvedett, a hátsó ülésről a szélvédőnek repült, a széttörő üveg pedig összekaszabolta az arcát, amelynek nyomát a mai napig az arcán viseli. A szegény családba születő Ribéry a hegek miatt gyerekkorában a társak gúnyolódásainak célpontja volt, de maga sem tett meg mindig mindent a beilleszkedésért, kifejezetten balhés fiatal hírében állt. Tehetsége hamar megmutatkozott, ám viselkedési gondjai miatt a Lille utánpótlás-akadémiájáról eltanácsolták. Szerencsére nem hagyták elkallódni, 21 évesen az alsóbb francia ligákban töltött évek után Jean Fernandez az élvonalbeli Metzhez hívta – ő volt az a tréner, aki Zinedine Zidane-ból is első osztályú labdarúgót csinált. Egy rövid török kitérő (Galatasaray) után a Marseille-ben lett igazi sztár, a csapatot a BL-be vezette, miközben a válogatottnak is alapembere lett. A Bayern 2007-ben akkori Bundesliga-rekordot jelentő 25 millió euróért igazolta le, a drukkerek hamar megszerették, főként, ahogy jöttek a sikerek.
A 2010-es vb-ről viszont majdnem lemaradt, nem sokkal előtte ugyanis fény derült arra, hogy három válogatottbeli társával párizsi prostituáltakat kerestek fel, akik között ráadásul kiskorúak is voltak. A bíróság végül elfogadta Ribéry védekezését, miszerint nem volt tisztában azzal, hogy a szolgáltatást nyújtó lány mindössze 16 éves.
Úgy tartja magáról, „jobb, ha nálam van a labda, egyébként nem sok hasznomat veszik”, ennek ellenére közel sem önző (arra a Bayernben ott van Robben…), ízig-vérig csapatjátékos, szereti viszont, ha úgy mozoghat a pályán, ahogy akar. Ezt többnyire már a bajoroktól a szezon végén távozó Jupp Heynckesnél is megtehette, és egyelőre úgy fest, Pep Guardiola is szabad kezet ad neki, még az sem kizárt, hogy olyasfajta szerepet szán neki, mint Messinek a Barcelonában.
Ribéry bár katolikus családba született, az algériai származású feleségével kötött házassága után áttért az iszlám hitre. Iszlám neve Bilal Yusuf Mohammed.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!