Nem csak ígéretek. - Mivel két év alatt nagy csodákra, a semmiből felbukkanó világsztárokra legfeljebb Kínában érdemes számítani, mostanra egyre tisztábban körvonalazódik, hogy kik azok a sportolóink, akiktől a 2016-os riói olimpián a jó szereplést, az érmeket várhatjuk.

 
Piller Szabina nevét még biztosan halljuk majd

Az elmúlt évek világversenyei alapján Magyarország akár meg is tarthatja a londoni ötkarikás játékokon kivívott pozícióját (8 arany, 17 érem és hosszú idő után top 10-es helyezés az éremtáblázaton), igaz, az Európán kívüli helyszín azért általában hátrányt jelent számunkra. Kicsit távolabb tekintve, a jóslások megbízhatósága ugyan egyre csökken, de a fény, legalábbis egyes sportágakban, határozottan látszik.

Arra például nehéz jelzőt találni, ami a közelmúltban a kajak-kenusoknak rendezett úgynevezett Olimpiai Reménységek Versenyén történt a szlovákiai Pöstyénben, ahol a magyar versenyzők 36 arany-, 24 ezüst- és 13 bronzérmet nyertek. Összehasonlításképpen, a többi rajthoz álló 27 nemzet összesen 30 első helyet gyűjtött, azaz a mieinknél kötött ki az aranyak több mint fele. A viadalt a 15–17 évesek számára rendezték, azaz annak a korosztálynak, amely igazán a 2020-as tokiói olimpián robbanhat be, és még utána lehet a csúcson, olyan klasszisokkal, mint az öt győzelmet begyűjtő kajakos Piller Szabina vagy a négy arannyal záró kenus Nagy Bianka, akinek pont kapóra jön, hogy Tokióban debütálhat a női kenus szakág.

Az utánpótláskorú sportolók helyzetéről az augusztusi nankingi ifjúsági olimpia adhatott komplex képet. A többek közt úszásban, vívásban, kajak-kenuban, cselgáncsban és öttusában remekelő magyar küldöttség itt a 8. helyet szerezte meg egy olyan éremtáblázaton, amely kísértetiesen hasonlított a londoni nyári olimpia rangsorára. Mindez egyfajta állandóságot mutathat, ami számunkra kedvező, tekintve, hogy legfőbb riválisainknál egészen más háttér teszi lehetővé a kimagasló eredményeket. Igaz ez akkor is, ha a sporttámogatási összegek növekednek, a magyar kormány a tervek szerint 2014 és 2020 között teljesítményarányosan mintegy 135 milliárd forintot költ az olimpián sikeres sportágakra. Mindez elsőre soknak hangzik, de 7 évre és az érintett 16 sportágra elosztva azért már árnyaltabb a kép.

Akad persze egy sportág, amely kívül esik a „teljesítményarányos” definíciókon és ahol a 135 milliárd épphogy elég lesz egy stadionra. Reményteli generáció ott is volt nemrég, ám a 2009-es U20-as vb-bronzérmes csapat tagjainak többsége úgy fest, örök ígéret marad.

Címkék: olimpia

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!