A sport csodálatos hatása: Lilkó óriásit fejlődött, Los Angelesből aranyat, ezüstöt és bronzot hozott

Tőlünk tanul mindenki
Nagy Zoltán, Debrecen
Jártunk és éltünk már Orbánisztánban, alias Abszurdisztánban, de még nem voltunk Hogyishívjákisztánban. Mert kik is vagyunk mi, kicsi nép, mi magyarok? Pötty a világtérképen. Ahol nagy dolgok történnek, világraszólóak! Tőlünk tanul mindenki demokráciát és jogállamiságot a glóbuszon. Itt bármi előfordulhat, még annak az ellenkezője is. Ez teszi naggyá a magyart. A kormányzat támadja az ellent, önmagát is megvédi honfitársaitól. Hogy mégis kitől? A másként gondolkodóktól, akikről komolyan hiszik: a ballib genetikailag utálja nemzetét. Ráront, ahol és amikor csak lehet. Még a keresztényi ökumené is szőnyeg alá söpörhető. Én, csak én vagyok! – vallja népünk vezére. Valamikor a csuhások (KDNP) ellen volt, térdre, imára utasította őket. Mára rájött: neki fizetik az adót, a sarcot, őt szolgálják.
A hűbéresek teszik a dolgukat, nem tétlenkednek, cselédként kezelnek mindenkit, és távol tartanak a politikától. A király láthatóan meztelen, palástja mégis mindenkit lenyűgöz. Tudják: Sikerország a nemzet felemelkedését szolgálja. A kalitkában kapálódzó istenadta nép Jézus mellett Semjént élteti, a hithű katolikus nemzeti vadászt. Igazságtalanság! Lázár is szeret vadászni. Az urak passziója – tiltakozhatnak ellene – kísértetiesen emlékeztet a kádári időkre. (Igaz, akkor Brezsnyevvel fogtak hajtóvadászatba.) Fazekas Sándor is szeret puskát fogni. Esetében talán érthető is, hiszen ő felel a vadgazdálkodásért. A szaktárca karcagi nagykövete tudja, miként kell gyéríteni az erdők és mezők állományát. A fegyveres testülethez szorosan kötődik Pintér Sándor és Hende Csaba. A belügy- és a honvédelmi miniszter drótokkal, hálókkal igyekszik útját állni az idegeneknek – embernek, állatnak – a déli határon. Kérdés: ki akad a hálójukba?

 

A gyűlöletpropaganda hatása
Bartha András, Bécs, Ausztria
A rendkívül keresztény és fölöttébb nemzeti legmagyarabb kormány és feje, aki, mint köztudott, 20. és 21. századi Magyarország és egyben Európa legnagyobb és legszilárdabb jellemű államférfija, országlása kezdetén ígért volt kb. egymillió munkahelyet. Azt ugyan nem tette hozzá, hogy kontinensünk Lajtán túli vidékein, de ne kicsinyeskedjünk, mert most hazai lehetőséget kínál az arra érdemes és természetesen minden szempontból megbízható társadalmi egyedeknek. Mégpedig táborfelügyelői munkakörben, mármint a menekülttáborokban, teljes rendőri hatáskörrel és jogosítványokkal. Magyarán smasszeri lehetőségeket nyújt az arra érdemes kandidálóknak, legyenek azok fiúk vagy leányok, mert tudja, hogy a nemi diszkrimináció csúf, keresztényietlen dolog.
A hölgyek számára is meg kell adni a kibontakozás lehetőségét a tisztes pribékszakmában is, ha van rá társadalmi igény. Hála a gyűlöletpropagandának – van, sőt számos túljelentkező is. Jó tudni, hogy a hon számos polgára érzi úgy, a hazát a miniszterelnök úr hívó szavára védeni, óvni kell. Mert való igaz, egy járni alig tudó, gyermekét féltően magához szorító, holtfáradt, kialvatlan, éhes szír, afgán vagy bangladesi anya romlást és nemzethalált hozhat e honra.
A budapesti, VIII. kerületi polgármester szerint ezek – mármint a menekültek – lopnak, késelnek, gyújtogatnak, erőszakoskodnak. Igaz, példát nem tudott mondani, de ugyan ki merné vitatni egy főfidesznyik igazát, mikor szemrebbenés nélkül belelódítja a tévénézők arcába: ő még soha nem hazudott.
Ami meg a lopást, késelést, erőszaktevést illeti, valóban előfordult ilyen szomorú eset, csak hát, sajna, az áldozat vagy maga a menekült volt, vagy annak hazai segítője, vagy olyasvalaki, aki a honmentők szerint nem felel meg az igaz magyar külsőségeknek.
Épp ezért, biztos, ami biztos, szét kell rúgni mind az ő, mind a barátnője fejét, ahogy ezt a szegedi példa is mutatja.

 

Nem engedik el egymás kezét
Békesi Dániel, Budapest
Gondolom, sokan megfigyelték, mennyire divatos lett manapság mindenféle etikai kódex létrehozása. Írják a senkinek sem hiányzó irományokat orvosoknak, tanároknak, rendőröknek. De még soha nem láttam etikai kódexet a mai uraknak, akik egyik kezükkel írják alá az emberek sorsát irányító dokumentumokat, a másikkal meg a saját üzletükhöz, érdekeltségeikhez tartózó számlákat. Ezek a mai urak-vezetők alig negyvenévesek, de olyan gazdagok, hogy néha az a benyomásom, maguk sem tudják, mennyijük van. Ha egy újságíró meri megkérdezni a mai kiskirályt, honnan van ennyije, rögtön jön a válasz: családi összefogással sikerült mindent összehozni. Nem lenne ez sem baj, ha nem hazudnának annyit, ha nem gondolnák, hogy a zemberek ostobák és nem értenek semmit.
Nézzük példának L. Simon László államtitkárt. Ennek az embernek annyira tisztának illene lennie mindenben, mint egy újszülött gyermeknek. Ehelyett él, mint boros cézár, élvezi az életet a saját panziójában, körülvéve hatalmas borospincéivel.
A kérdésre, hogy kié ez a hatalmas gazdaság, azt válaszolja, nem az övé, a feleségéé. Ezek után Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, akinek a keze alatt dolgozik L. Simon, azt mondja, meg kell szabadulnia cégeitől. Kérdezem, hogy minek? Nem lenne-e értelmesebb, ha az államtitkárt azonnal eltávolítanák a magas állásából, és örökre elfelejtené, hol is dolgozott? Nem! L. Simon ott marad, senki nem rúgja ki sehonnan, mert ezek a fiatal kapitalisták megtanulták: védeni kell egymást, nem szabad elengedni egymás kezét. L. Simon majd eladja mindenét, nem másnak, mint a feleségének vagy egy úgynevezett családtagnak.
Ezzel a dolog lecsendesül. Talán tényleg nincs is szükségük etikai kódexre. Tudják, hogy a pénznek nincs szaga, azt is, hogy ők vannak a hatalmon, ők a királyok, és élik az életüket saját törvényeik szerint.

 

Speciális olimpia
Fried Ferenc, Budapest
2015. július 25.–augusztus 2. között zajlott Los Angelesben a Speciális Nyári Olimpia. E versenysorozatot szellemi fogyatékosok számára rendezik, itt nem a világ legjobbjai mérik össze erejüket és tudásukat, hanem azok, akik hátrányos adottságokkal indultak az életnek. Ezért a rendszert úgy alakították ki, hogy minél többen jussanak a siker élményéhez: minden sportágban ún. divíziókat szerveztek, melyekbe maximum nyolc, hasonló korú és képességű versenyzőt soroltak. Közülük került ki a három dobogós helyezett. A versenyeken 6500 sportoló vett részt.
Büszkén közölhetem, hogy 13 éves unokahúgom, a Down-szindrómás, szertornász Rátkai Lilkó gerendán és az összetett versenyben aranyat, talajon és felemáskorláton ezüstöt, ugrásban pedig bronzérmet szerzett.
Ez igen nagy teljesítmény, mivel hatéves korában szülei főleg praktikus okokból, saját idejük jobb kihasználása miatt vitték őt tornára. Kislány korában édesanyja is tornázott, s mint kiderült, Nagy Mariann nénivel, Lilkó edzőjével együtt, bár más csoportban. A sport csodálatos hatása, hogy Lilkó hét év alatt ekkorát fejlődött, ami szellemi színvonalára és közösségbeli alkalmazkodó képességére is kihatott, edzőjével is nagyon összemelegedett.
A magyar olimpiai csapat 58 versenyzővel utazott Los Angelesbe, és 14 sportágban 32 első, 30 második és 20 harmadik helyet szereztek. Az ünnepélyes fogadás augusztus 5-én volt a Magyar Sport Dózsa György úti házában, ahol mások mellett Lengyel Lajos, a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség elnöke, Deutsch Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, a fogyatékkal élő sportolók tagozatának vezetője (aki ezúttal visszafogta érdes stílusát), és Kovács Ági olimpiai bajnok köszöntötte őket. Az utóbbi személyesen is segítette az úszók felkészülését.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!