Az előző heti két aranyportrénk után már hat újabbal tudunk szolgálni: a magyar sportolók a londoni olimpián jelentős számban gyarapították az ötkarikás játékokon eddig szerzett elsőségek számát. Versenyzők, edzők, elődök, szülők szólalnak meg összeállításunkban.
A ló ura
A lólengés világbajnoka, az olimpián újoncként szereplő Berki Krisztián a júliusban készített ötkarikás portréban lapunknak nagyon visszafogottan mind össze ennyit mondott: „Remélem, hogy bejutok az augusztus 5-i döntőbe.” Bár az út nem volt teljesen sima, kitartásával és a döntőben bemutatott nagyon erős, gyönyörű testtartással hibátlanul végrehajtott gyakorlatával Krisztián megszerezte élete első olimpiai aranyérmét, amely egyben Magyarország harmadik aranya volt Londonban.
Berki Krisztián edzője, Kovács István így értékelt: „Krisztián ritka sportemberi magatartásról tett tanúságot azzal, hogy a kevésbé sikerült selejtező után azonnal az edzőterembe siettünk. A döntő előtti napokban – ahogy ezt ő megfogalmazta – fejben és fizikálisan egyben volt, és ami a legfontosabb, sikerült a csúcsformát a döntőre időzíteni.” Arra a kérdésre, hogy az elmúlt húsz év alatt voltak-e közöttük súrlódások, így válaszolt: „A gyerekeket nehéz rászoktatni a kemény, következetes munkára és előfordult, hogy felemeltem a hangomat, ha például azon kesergett, hogy a ló lenyúzta a tenyeréről bőrt. De ez már nagyon régen volt, Krisztiánból kiváló élsportoló lett, aki a kitűzött céljait minden körülmények között képes teljesíteni.”
Guczoghy György, a lólengés többszörös Európa-bajnoka így nyilatkozott: „A ló egy »rakoncátlan« szer, és bevallom őszintén, hogy a selejtező után kissé féltettem Krisztiánt. Ő azonban zseniális volt, csak egy igazán nagy tornász képes arra, hogy ott és akkor mutassa be hibátlanul és elegánsan a legerősebb gyakorlatát, amikor kell.”
Csollány Szilveszter, Sydney tornász olimpiai bajnoka lapunknak elmondta: „Krisztián azt hozta, amit valamennyien vártunk tőle, megérdemelten nyert, szerintem sokkal szebb volt a gyakorlata, mint a brit rivális Louis Smith-é.”
Győztes, fényképpel
„Nagyon bízom benne, hogy végre elérhetem a nagy álmot, az aranyérmet” – nyilatkozta februárban a Vasárnapi Hírek ötkarikás portréjában Pars Krisztián kalapácsvető. Az álom teljesült, Pars Krisztián magabiztos versenyzéssel olimpiai bajnok lett, a londoni magyar aranyak száma pedig négyre emelkedett.
Lovász Lázár kalapácsvető, az 1968-as mexikói olimpia bronzérmese így látta: „Krisztián könnyebben győzött, mint gondoltam, már az első „biztonsági” dobása után éreztem, hogy meglesz az aranyérem, és abban is biztos vagyok, hogy nagyon szép, eredményes évek várnak még rá.
Pars Krisztián edzője, Németh Zsolt, édesapja, a szombathelyi dobók legendás trénere, Németh Pál halála után vette át az edzések irányítását. Németh Pálné lapunknak elmondta: „A családdal Szombathelyen izgultuk végig a döntőt. Nagyon meghatódtunk, amikor Krisztián a győzelem után felmutatta férjem fényképét, fájdalmas, hogy nem lehetett velünk, amikor a tanítványa olimpiai bajnok lett, de az emlékezet őt is megőrzi.”
Az erő vele volt
„Úgy érzem, van még bennem annyi erő, hogy újra elkezdjem és mindent meg fogok tenni, amit az erőm enged” – nyilatkozta 2009 augusztusában a Vasárnapi Híreknek a hosszútávúszóként visszatérő Risztov Éva. Az erő végül aranyat ért, Éva Londonban fantasztikus teljesítménnyel megnyerte a 10 kilométeres úszást és olimpiai bajnok lett.
– Arra kértem, hogy kerülje a rossz emlékű lökdösődést, ami miatt a sanghaji vb-n kizárták, ússza a saját tempóját és ezt megfogadta – mondta la - punknak Risztov Éva édesanyja, aki mindvégig rettenetesen izgult a lányáért. – Évi imádott nagymamája pedig, aki nagyon súlyos beteg volt, 77 évesen letette a cigarettát, nehogy most történjen vele valami. Mi abban bíztunk, hogy az első hat között végez, a verseny alakulását látva azonban egyre inkább éreztem, a sok hányattatás után végre eljöhet az igazi siker. Ugyanakkor nagyon féltettem is, nehogy valami baja essék, de Évi szíve a helyén volt, olimpiai bajnok lett és én kimondhatatlanul büszke vagyok rá. Nagyon hálás vagyok Debrecennek, a lányom ott talált önmagára, Kósa Lajos polgármester úrnak pedig, aki jól ismer minket és tudja, hogy kettőnk között nagyon szoros a kötődés, külön köszönöm, hogy lehetővé tette, hogy Londonban Évivel legyek, élőben nézhessem végig a versenyt és a végén a dobogó legfelső fokán láthassam a boldog mosolyát. Életemben most repültem először, az egész úton borzasztóan féltem, de nagyon megérte…
Húsz év után
A Kökény Rolandról és Dombi Rudolfról készült közös ötkarikás portré alapján egyértelmű volt, hogy a páros a dobogónál nem adja alább Londonban. Kovács Katalin, a Kajakkirálynő februárban arról beszélt az ötkarikás sorozatunkban, hogy minden sportoló álma az egyéni siker, de mint mondta: „Én nem tennék nagy különbséget a szóló és a csapathajó között.” Kozák Danuta pedig a vele készült interjúban így fogalmazott: „Egy olimpiai siker óriási lenne a számomra.” Nos, Kökényék nemhogy nem adták alább, de az 1000 méteres kajak párosban ők álltak fel a dobogó legfelső fokára, Kovács Katalin 500 méteren a kajak négyes tagjaként a célba érkezésnél elsőként érezte meg, hogy az övék lett a győzelem, és ezzel a Honvéd versenyzője pályafutása során a harmadik olimpiai aranyérmét nyerte, Kozák Danuta pedig, mint a Szabó, Kozák, Kovács, Fazekas kajak négyes tagja és az 500 méteres egyéni szám olimpiai bajnoka, két aranyérem boldog birtokosa lett.
Storcz Botond, a legeredményesebb magyar szövetségi kapitány így értékelt: „Nagyon elégedett vagyok, várakozáson felül teljesítettünk, a két négyes is fantasztikus volt, csattanós választ adtak a kritikákra. A Kökény, Dombi párost a parton biciklivel kísértem végig, nagyon bíztam a sikerükben, de csak a hivatalos célfotó után mertem igazán örülni. Ilyen gondom nem volt Danutánál, aki magabiztosan és csodálatosan lapátolt. Azt sajnálom, hogy a Kovács–Janics duó nem tudta megvédeni olimpiai bajnoki címét, de most a németek verhetetlenek voltak.”
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy látták egymást érmeseink. Szabó Gabriellát, az olimpiai bajnok kajak négyes vezérevezősét a fiúk teljesítményéről, Kökény Rolandot pedig a lányokról kérdeztük.
Szabó Gabriella: „Úgy tűnik, ez lesz a sportágunk legszebb olimpiája. A fiúkról csak szuperlatívuszokban tudok beszélni, pontosan tudom, hogy menynyi munka van a sikerük mögött. Rolandnak és Rudinak „járt” ez az arany, ami pedig a négyest illeti, megkönnyeztem őket, nagyon megérdemelték az ezüstérmet. Muszáj elmondanom, én is nagyon büszke vagyok, hogy tagja lehettem a 20 év után újra aranyérmet nyert négyesnek.”
Kökény Roland: „Fantasztikusan alakítottak a lányok, a négyes csodálatosan ment, Szabó Gabi nagyszerűen kapta el a rajtot, és én már akkor éreztem, hogy minden rendben lesz. Danuta kiválóan versenyzett, pedig a kiérkezésekor úgy látszott, nem bízik eléggé magában, amikor azonban vízre szállt egy pillanatnyi kétséget sem hagyott afelől, hogy ki lesz az olimpiai bajnok.”
Végül a páros másik tagját, Dombi Rudolfot arról kérdeztük: miért hajtotta le a fejét a célban, voltak-e kételyei? „Azt tudtam, hogy jó pályát mentünk, én úgy éreztem győztünk is – válaszolta –, az arcom inkább csak a fáradtságot tükrözte. Éremért jöttünk, de amit megszereztük, az a legszebb álmunk volt.”
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!