Plakk

– Szűrik a magyar sportolókat a Szivós Mártonéhoz hasonló szívproblémákra? Megelőzhető lett volna az infarktusa?

– Sajnos vannak olyan dolgok, amit nem lehet előre látni. A vízilabdások különösen kézben vannak tartva, kétszer is volt az elmúlt évben spiroergometriás vizsgálatuk. Ez egy speciális terheléses EKG, ami egyidejűleg azt is nézte, hogy a szervezet mennyi oxigént vesz föl, és a tejsavtermelés mikor kezdődik az izmokban. Szivós Márton egy szívizominfarktuson esett át, ezt az érfal belsejében elhelyezkedő, döntően koleszterint és gyulladásos sejteket tartalmazó plakkok (lerakódások) megrepedése okozza. Ezek olyan kicsik, hogy sok esetben még szívkatéterezéssel sem lehet észrevenni. Az egyetlen vizsgálat, ami kimutatja, az a koszorúér CT. Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen vizsgálatot ezután érdemes-e minden sportolónál elvégezni. Minden másodiknál biztosan lesz ilyen plakk, de a nagy részüknél nem reped meg. Azt is meg kellene tudni mondani, hogy ezek közül a plakkok közül melyik a veszélyes. Egy ilyen programmal foglalkozik a mi klinikánk az MTA „Lendület” projektjén belül, kollégám, Maurovich-Horvat Pál vezetésével. Ha ezt meg lehetne oldani, az biztos Nobel-díj lenne.

– Mindenkinél kialakulnak ilyen plakkok?

– A koreai háborúban a fiatal elesett katonákat felboncolták kutatási céllal, és arra jutottak, hogy már a fiatal huszonévesek szívének ereiben is vannak plakkok. Ahogy idősödünk ezeknek a száma egyre nő. Ezek között vannak stabilak, amelyek nem veszélyesek és instabilak, amik sérülékenyek és okozhatnak infarktust, ha elmozdulnak. Sajnos egyelőre nem lehet ezeket kiszűrni. Az ilyen infarktusok száma sem túl sok, százezer 35 éven aluli sportolóra néhány ilyen eset jut évente. Ez azt jelenti, hogy ha százezer CT-t elkészítenénk, találnánk sok ezer olyan fiatalt, akinek van ilyen plakkja és abból kellene kiválasztani azt az néhányat, akinek abban az évben infarktusa lesz vagy lehet. Ez egyelőre kivitelezhetetlen. Vannak azért tanulságok, amelyeket le kell vonni. A plakkok növekedését a rendszeres sport kifejezetten gátolja. Tavaly szeptemberben publikáltak egy kutatást, amelyben olyan sportolókat vizsgáltak meg, akik legalább egyszer elindultak a Tour de France-on. Az lett az eredmény, hogy az azonos korosztályhoz képest öt-hat évvel tovább élnek. Viszont ha már van egy ilyen sérülékeny állapotban lévő plakk, akkor egy ilyen kiélezett mérkőzés, mint például ez a Szeged–Vasas, a hatalmas fizikai és szellemi megterhelés miatt kiválthatja az infarktust. De ezt előre látni nem lehet.

– Magyarországon az első sokkoló eset Kolonics György hirtelen szívhalála volt 2008-ban. Azóta fejlődtek a sportorvosi vizsgálatok?

– Nagyon sokat. Azóta szálltunk bele mi is komolyabban a sportkardiológiai vizsgálatokba, minden olimpikont szűrünk, és képalkotó vizsgálatokkal, mint szívultrahang, szív-MR egészítjük ki. Emellett szervezetten szűrjük bizonyos sportágak képviselőit is, sorra kerültek már a vízilabdások, a kajak-kenusok, evezősök, a kerékpárosok, labdarúgók és a kézilabdások is. Ennek az a célja, hogy a sportolók kicsit megemelkedett hirtelen szívhalál kockázatát megfelezzük. De Szivós Márton esete egészen más volt, mint már korábban említettem.

– Ő gond nélkül folytathatja majd a pályafutását?

– Ha ez a bizonyos megrepedt plakk szépen begyógyul, azt gondolom, hogy ő vízilabdázni fog. Két hét múlva megtörténik az első terheléses EKG, utána lesz egy 4-5 hetes ambuláns rehabilitáció az uszodában, amit Benedek Tibor szövetségi kapitánnyal közösen fogunk vezetni. Utána megnézzük koszorúér CT-vel ezt az érszakaszt, a szívizomzatot, és ha minden rendben van, akkor kaphat „zöld kártyát” az Európa-bajnokságra. Ha a legkisebb kétségünk van, azt fogjuk mondani, hogy inkább augusztustól folytassa a pályafutását.

– Szivós Márton esetében is lehetett látni, hogy nagyon szeretne játszani. Általában jellemző a sportolókra, hogy elbagatellizálják vagy eltitkolják a problémáikat, hogy ne kockáztassák a pályafutásukat?

– Biztos, hogy előfordul ilyen, de ha egyszer valaki megijedt, az többé nem kockáztat. Annál is inkább, mert a sportolói karrier után is van élet, és azt minőségileg érdemes leélni. Már több mint háromezer sportolót szűrtünk, és ebből tizen-egynéhány olyan volt, akit eltanácsoltunk az élsporttól. Ezek nem voltak könnyű beszélgetések, de legfőbb a biztonság.

– Mi, „civilek” is egyre többen kezdünk sportolni ilyenkor tavasszal. Mennyire vagyunk veszélyben, ha sportolói múlt, vagy „ész nélkül” kezdünk el mozogni?

– Azt tudom javasolni, hogy fokozatosan kezdjenek neki, és lehetőleg olyan sportot válasszanak, amiben van valamilyen előéletük. Ellenkező esetben nagy a sérülésveszély. Emellett a dinamikus sportokat javaslom, mert a statikus mozgás, a „gyúrás” nagyon szépen erősíti az embert, de adott esetben akár árthat is a keringésnek. Mindenképpen dinamikus sportokat is érdemes mellé végezni. Ha valaki idősebb korában dönti el például, hogy maratont szeretne futni, akkor mindenképpen érdemes egy kardiológiai vizsgálaton átesni.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!