„A magyar sport félúton van London és Peking között. Ez persze még mindig nagyon jó, hiszen ma már nem túlzás, hogy a teljes világgal kell versenyezni, ezúttal csaknem 100 ország szerzett érmet” – így értékelte az olimpiai teljesítményt a Vasárnapi Híreknek Molnár Zoltán, a MOB főtitkára, aki fontos tartja a realitásokhoz való ragaszkodást, a sporttámogatási rendszer átalakítását.
„Peking után biztosak voltunk benne, hogy nem leszünk még egyszer olyan balszerencsések, most pedig tudjuk, hogy olyan csoda sincs mindennap, amilyen a londoni két hétben volt. Miközben parádés teljesítményeket láttunk, több sportág is tulajdonképpen egyszemélyes volt, így egy-egy ember napi formáján múlt a vívás, a torna vagy az atlétika sikeressége. A riói olimpiáig hátralévő években azon kell dolgozunk, hogy egy nyolc aranyérmes produkcióról ne kicsúszott eredményként beszéljünk, hanem mint egy átgondolt működési és finanszírozási stratégia egyenes következményéről. Mert nem szeretnénk úgy járni, mint a környező országok sportvezetői, akik lógó orral szálltak fel a repülőre, otthon pedig már várta őket a felmondólevelük” – mondta a MOB főtitkár lapunknak.
Molnár Zoltán külön kiemelte az idén működésbe lépett új finanszírozási szisztéma szerepét, ennek értelmében minden sportra szánt kormányzati forrást a MOB hivatott elosztani. A MOB pedig úgy döntött, hogy az olimpiai felkészülésre szánt mintegy 2,8 milliárd forint „elaprózása” helyett azokat támogatják kiemelten, akiktől érmeket, pontokat vártak Londonban. Ez az elitcsapat pedig be is váltotta a hozzá fűzött reményeket. Ugyanakkor Molnár óva intett attól, hogy a várakozáson felüli szereplést kizárólag az új finanszírozási modellnek tudjuk be: „Úgy indultunk neki az olimpiának, hogy ha ne adj’ isten csalódást keltően szereplünk, az még nem jelenti azt, hogy rossz úton járunk, hiszen 4-5 évre is szükség lehet, hogy a program meghozza a gyümölcsét. A Londonban megszerzett érmeket és pontokat nagyrészt a sportolók és edzőik fanatizmusának köszönhetjük, akik a javuló, de még mindig nem ideális körülmények között a maximumot hozták ki magukból. Ennek ellenére bátran állíthatom, voltak olyan döntéseink, amelyek hozzájárultak legjobbjaink eredményeihez, ahogy azt maguk a sportolók is visszaigazolták.” Utóbbiak között kell említeni a két éve létrehozott Gerevich-ösztöndíjat, amelyen keresztül akár havi nettó 3-400 ezer forinthoz is juthatnak azok a sportolók, akik az elmúlt évek világversenyein dobogón végeztek. A program keretén belül tavaly mintegy 700 millió forint került szétosztásra, ez a kitűnő londoni szereplés miatt idén már nem lesz elegendő, ezért pótlólagos forrásokat is be kell vonni. „Ezt persze most senki sem bánja” – mondta Molnár Zoltán mosolyogva, majd hozzátette, az ösztöndíjrendszer erénye, hogy a sportolókon kívül edzőikről és a szövetségi kapitányokról sem feledkezik meg, így minden tekintetben biztosítja a nyugodt hétköznapokat és a felkészülést. Hamarosan ígéretes 18-20 év körüli sportolók is részesülhetnek Gerevich-ösztöndíjban, ők a tervek szerint minimálbér körüli összegre számíthatnak havonta.
A MOB főtitkára bízik benne, hogy az ötkarikás játékokat kísérő fokozott figyelem és a magyar sikerek után több fiatal kezd el ősztől sportolni, valamint a szponzorok is visszatalálnak a gazdasági válság után. A MOB legfőbb feladata pedig elérni azt, hogy az öt látványsportág (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) mellett a legeredményesebb olimpiai sportágak számára is elérhető legyen a társaságiadó-kedvezmény (TAO) program. „Miért ne dönthetne úgy egy cég, hogy a társasági adóját a kajak-kenu vagy az úszószövetségnek, vagy valamely egyesületnek ajánlja fel? A londoni nyári és a vancouveri téli olimpia eredményei alapján a MOB 11 sportágat támogat kiemelten, szeretnénk, ha ezek betagozódhatnának a TAO-rendszerbe” – számolt be terveikről Molnár.
Szűk egy héttel az olimpia zárása után a MOB nyilvánosságra hozta, milyen jutalmakra számíthatnak a Londonban az első nyolc között végző sportolók. Az aranyérmeseknek Pekinghez (20 millió) képest közel kétszer annyi, 35 millió forint jár. Az ezüstérmesek 25, a bronzérmesek 20 millió forinttal lehetnek gazdagabbak, míg a negyedik helyezettek 15, az ötödikek 10, a hatodikak 8, a hetedikek 4 a nyolcadikak pedig 2 milliót kaphatnak. A javaslat szerint, amelyet a kormánynak kell jóváhagynia, a párosban szerepelt versenyzők fejenként az elért eredményért járó összeg 90 százalékát, a négyfős csapatok a pénzdíj 80, a 13-15 fős csapatok pedig a 70 százalékát kapnák meg. Lapunk gyors számolása alapján így összesen mintegy 1,2 milliárd forint kerülhet szétosztásra az olimpikonok között.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
