10-15 milliárd forintról (elég tág határ!) van szó és persze olyan sportágakról, amelyek a legeredményesebb olimpiai pontszerzők: asztalitenisz, atlétika, birkózás, cselgáncs, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, torna, úszás és vívás. Közös jellemzőjük, hogy nem kerültek be a TAOtámogatottak körébe. A sportcélokra felajánlott társaságiadó-kedvezményből befolyt összegek ugyanis csak az öt látványsportághoz, vagyis a labdarúgáshoz, a kézilabdához, a kosárlabdához, a vízilabdához és a jégkoronghoz kerülhetnek, az indoklás szerint azért, mert ezek képesek maguk is bevételt termelni, míg a többi sportágnak közvetlen állami támogatásra van szüksége. Szabó Bence, a MOB főtitkára lapunknak elmondta, elsősorban az eredményesség alapján fogják a 14 sportág között elosztani a támogatást, egy részét az egyesületek, klubok, műhelyek kapják majd, egy részét pedig létesítményfejlesztésre költik. „Mivel állami pénzről van szó, meg fogjuk követelni a szövetségektől a pénzügyi fegyelmet, szigorúan el kell majd számolniuk azzal, hogy jól költötték-e el a pénzt” – nyilatkozta.

A hírek szerint egyenként akár több mint egymilliárd is juthat a legeredményesebb kajak-kenunak és úszásnak, ahol a szponzoráció is jelentős szerepet játszott, a kajak-kenu 2011-ben kicsit több mint 711 millió forintot kapott, a világbajnokság hozamával összesen 1,5 milliárd bevételük volt, az úszók körülbelül 400 millió forinttal gazdálkodhattak, amelynek jóval több mint a fele volt állami pénz, a többi az összetalpalt szponzoráció. Ha az optimistább verzió szerint valóban 15 milliárd jut majd jövőre ezeknek a sportágaknak, a támogatásokkal jól járnak a szponzorok számára kevésbé vonzóak is. Az olimpiáról bronzérmet hazahozó öttusázók például 2011-ben összesen kicsit kevesebb mint 126 millió forintot kaptak az államtól, és idén is hasonló nagyságrendű összegből kellett megélniük. Most azt remélik, Geletáné Lang Erzsébet főtitkár tájékoztatása szerint, hogy az utánpótlást és a létesítmények helyzetét meg tudják erősíteni, és esélyük lesz fejlesztésekre is. A Magyar Judo Szövetség, Nagy György főtitkár elmondása szerint, 1 milliárd forintra számít jövőre, idén, az olimpia évében, 290 millió forintból gazdálkodtak, ebből 72 millió forintot kaptak a MOB-tól. Az összeget ők is elsősorban utánpótlásnevelésre, új létesítmények építésére és a régiek felújítására fordítanák.

A Magyar Ökölvívó Szövetség elnöke, Csötönyi Sándor is bizakodó, 650-700 millió forintot kértek terveik megvalósítására, amelyet elsősorban a fiatal tehetségek megtartására fordítanának. Legfontosabb céljuk négy ökölvívó-akadémia alapítása Hajdúszoboszlón, Egerben, Nagykanizsán és Budapesten. Számításaik szerint ezek elindítása 300-350 millió forintból lenne lehetséges. Idén minden befolyt öszszeggel együtt 210 millió forintból kellett gazdálkodniuk, ami csak „toldozgatás- foldozgatásra” és három olimpikonjuk felkészítésére volt elég. „Ez egy fontos mentőöv minden olyan sportág számára, ami nincs benne a TAO-ban, mert évek óta csak csúsztunk lefelé, és a tradicionálisan eredményes sportágak elsorvadtak” – érvel Csötönyi Sándor, aki úgy gondolja, hogy a TAO jogtalan előny a látványsportágaknak, az olimpiai eredményeket látva a kormányzatnak valahogy ki kellett egyenlíteni ezt az aránytalanságot.

Az olimpia óta sok, anyagiakkal összefüggő feszültség került napvilágra. Súlyos probléma, hogy azok a sportolók, akik nem érnek el jelentős eredményt az olimpián, vagy a szoros verseny miatt ki sem jutnak oda, nehéz anyagi helyzetben vannak. Szabó Bence elmondta, a sportolók és az edzők is a MOB-on keresztül kapják a megélhetésük alapját adó Gerevich-ösztöndíjat, amit a szakszövetségekkel közösen, az eredmények alapján osztanak el közöttük. Az ösztöndíj összegét évről évre növelik, jelenleg több mint egymilliárd forinttal gazdálkodhatnak évente és tervezik, hogy a jövőben olyan fiatal sportolók is részesülhessenek belőle, akik még nem értek el komoly eredményt, de megérdemlik a megelőlegezett bizalmat. A főtitkár úgy gondolja, ha minden évben ennyi pénzt kapna a magyar sport, szépen lassan megoldható lenne az összes sportág létesítményproblémája, miközben az utánpótlásra és az élsportolóknak is jutna belőle.

A foci járt a legjobban

Tavaly július óta vehető igénybe a társaságiadó-kedvezmény (TAO), ha a vállalkozások az öt látványsportág valamelyikét, vagyis a labdarúgást, a kézilabdát, a kosárlabdát, a vízilabdát vagy a jégkorongot támogatják. A sportágak eddig összesen 33,5 milliárd forintot hívtak le a TAOból, 1550 sportágfejlesztési programra. A támogatásból országos sportági szakszövetség, sportszervezet, utánpótlás-nevelést végző közhasznú alapítvány, sportiskola, illetve a Magyar Olimpiai Bizottság részesülhet. A sportági szakszövetségeknek jutott 7,9 milliárdból például az MLSZ kapott mintegy 6 milliárdot, míg a többiek sorrendje: kosárlabda, kézilabda, jégkorong – a sor végén a vízilabda kullog 196 millió forinttal. Ezen kívül az MLSZ adatbázisa szerint összesen mintegy 15 milliárd forint folyt be a különböző labdarúgócsapatokhoz és alapítványokhoz, így a foci összesen már 21 milliárd forinttal lett gazdagabb. Érdekesség, hogy egyébként 27,4 milliárd forintot hagytak jóvá a labdarúgás számára, de a 30 százalékos kötelező önrész miatt a pénz egy részét nem tudták lehívni. A másik négy sportág összesen a jóváhagyott 16,7-ből több mint 12 milliárdot tudott lehívni. A csapatok közül a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány járt a legjobban, nekik nem kevesebb, mint 2,8 milliárd forint jutott, meglepő, hogy a sorban második Debrecen kevesebb mint ennek ötödét, 526 millió forintot tudott lehívni, a harmadik UTE 334 milliót kapott. Az atlatszo.hu információi szerint jövőre is a felcsútiak járnak majd a legjobban, ugyanis az MLSZ 2,2 milliárdot javasol az egyesületnek.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!