Európa: már három hét sincs a vb-selejtezők rajtjáig.
Anglia, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia: e tizenhárom európai ország válogatottja szerepelt a 2010-es labdarúgó-világbajnokságon, Dél-Afrikában. Közülük mindössze három jutott a legjobb nyolc közé, de az a trió megszerezte az első három helyet: az aranyérmet a spanyol, az ezüstöt a holland, a bronzot a német válogatott kapta.
Totális siker!
Legközelebb (2014-ben) Brazíliában tartják a vb-t, és Dél-Amerika „visszavágásra” készül, mert két évvel ezelőtt négy képviselője (Argentína, Brazília, Paraguay, Uruguay) volt a negyeddöntőben, de a legjobb négybe már csupán az „uruk” evickéltek be – egészen különleges szerencsével Ghánával szemben –, ráadásul ők is csak a negyedik helyet szerezték meg.
A világbajnokság most azért került a középpontba, mert a héten az öreg kontinens minden részén főpróbát tartottak a szeptember hetedikén kezdődő vb-selejtezőkre. Dél-Amerika megkezdte a brazíliai hadműveletet, hiszen Argentína csapata nyert Németországban (3-1), Brazília együttese győzött Svédországban (3-0), míg Uruguay gárdája gól nélküli döntetlent ért el Franciaországban. Ám nem a barátságos meccsek számítanak – emlegetik most sok helyütt, leginkább a kvalifikációs szakasz D csoportjához tartozó országokban, mert Hollandia válogatottja kikapott Belgiumban (4-2), csakúgy, mint Törökországé Ausztriában (2-0), Romániáé Szlovéniában (4-3), és Magyarországon sincs miért lelkendezni az Izrael elleni 1-1 meg (főként) az egészen alacsony színvonalú játék után. Az észtek – a 91. percben elért szabadrúgásgóllal – nyertek ugyan a lengyelek ellen (1-0), de rájuk szinte senki nem figyel. Még nálunk sem, pedig nem érdemes magas lóra ülni, mert a futballban régóta nincs Berki Krisztiánunk: hazánk fiai több mint negyedszázada, 1986-ban jártak legutóbb a világbajnokságon. Kijutni most sem könnyebb, mint az előző huszonöt esztendőben, hiszen automatikusan csak a kilenc csoportelső kvalifikálja magát a vb-re; a nyolc legjobb második helyezett – párokra osztva – oda-visszavágós pótselejtezőt vív a részvételért. S nagy meglepetést keltene, ha a „magyar” csoportban nem a hollandok lennének az elsők, jóllehet e nyáron négy mérkőzést veszítettek szériában, s ilyen rossz sorozatuk 1953 – a magyar futball fénykora – óta nem volt. Abban az évben összesen öt meccset játszottak, és háromszor hazai pályán maradtak alul…
De melyik lesz most a szerencsés európai tizenhármas?
Hitelt érdemlően ezt senki nem tudja megmondani, elvégre nehéz eltalálni a kilenc csoportgyőztest, hát még a további négy részvevőt, mert azt végképp nem lehet kikalkulálni, miként alakul a pótselejtezők szereposztása. Ami biztos: kevés az olyan hatos (illetve, egy ötös), amelyben kiemelkedő esélyes lenne. A hollandokon kívül talán csak a bosnyákok, a szlovákok, a litvánok, a lettek és a liechtensteiniek társaságát élvező görögök favoritok, de ők sem számíthatnak sétaútra, sőt… Nagymenők nélküli az E csoport is, ám az nem sejthető, Norvégia és Svájc közül melyik lesz az első, és a küzdelembe beleszólhat Szlovénia is. (Albánia, Izland és – számottevő fejlődése ellenére – Ciprus aligha.)
Az A jelzésű hatosban nyilván „élethalálharcot” vív majd Horvátország és Szerbia; a B csoportban Dánia nem söpri tisztára az utat Olaszország előtt (ahogyan feltehetően Csehország sem); a C-ben Svédország csatára készteti Németországot, s – bár a „zöld sziget” labdarúgói a legkevésbé sem remekeltek az Eb-n – Írországgal sem lehet elbánni egykönnyen; az F-ben a várható portugál–orosz párharc kimenetele igazán kétséges; a H-ban Angliának megint meg kell szenvednie Montenegróval (az Eb-selejtezőkön Londonban 0-0, Podgoricán 2-2 volt az eredmény); az I-ben pedig összekerültek a spanyolok és a franciák, azaz még a földkerekség jelenlegi legjobbjainak, az Európa- és világbajnoki címvédő ibériaiaknak sem minden fenékig tejföl…
Minálunk az a hivatalos álláspont, hogy a második helyet el kell érni (jóllehet ez 1986 óta csak egyszer, 1997-ben sikerült, s az akkori pótselejtezőkön Jugoszlávia válogatottja 7-1-es és 5-0-s csapást mért honfitársainkra). Ha mégis végbemenne a bravúr, akkor – a papírforma alapján – a következők közül kerülhetne ki a rájátszásos vetélytárs: Horvátország vagy Szerbia, Dánia, Svédország, Norvégia vagy Svájc, Portugália vagy Oroszország, Bosznia-Hercegovina (esetleg Szlovákia), Montenegró (talán Ukrajna), Franciaország. Éppenséggel ez sem gyenge kompánia.
De helyesebb egyelőre Andorrával foglalkozni: ott kezd a magyar csapat szeptember hetedikén…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
