Állócsillagok és új üdvöskék. Vajon a mostani és a leendő közönségkedvencek közül kik lesznek a szűk három hét múlva kezdődő téli olimpia legnagyobb sztárjai?
Összeállításunkban ötüket, a „Vasladyt”, a „partik farkasát”, a már életében szobrot kapó legendát, egy iskoláslányt és egy miniállam nagy reménységét igyekszünk bemutatni.
Alekszandr Ovecskin
Nagyjából sejthető, hogy a házigazda oroszoknak a jégkorong lesz a legfontosabb sportág ezen az olimpián. Naná, hiszen ebben ez idő tájt ők számítanak a legjobbnak a világon – még ha ehhez, mondjuk, a kanadaiaknak vagy a svédeknek lenne is egy-két szavuk. A hokisok kitüntetett szerepét jól mutatja, hogy az olimpiai lánggal a sportolók közül elsőként a nagy kedvenc, Alekszandr Ovecskin futhatott. A 28 éves klasszis sportos családból jön, hiszen édesapja profi labdarúgó volt, édesanyja, Tatjana Ovecskina pedig kétszeres olimpiai bajnok kosárlabdázó. Hogy ezek után hogy kötött ki a jégkorong mellett? Az azóta a sajtó számára is ismertté vált családi történetek szerint kétéves korában egy játékboltban nem volt hajlandó letenni egy műanyag hokiütőt, a hokiközvetítések idején pedig kirobbanthatatlan volt a tévé elől, így törvényszerű volt szülei a foci- vagy kosárlabdapálya helyett „jégre vitték”. Ez persze messze nem volt átverés, Ovecskin azóta ugyanis minden létező címet begyűjtött a sportágban. Már ami az egyéni elismeréseket illeti, hiszen csapatban egyelőre a két legfontosabb trófea várat magára: a Washington Capitals csapatával rendre ideje korán búcsúzik az NHL rájátszásától, az olimpiákon pedig honfitársaival együtt még nem jött ki neki a lépés. Három hét múlva itt a javítási lehetőség. Az olimpián messze nem csak Ovecskinen múlik az oroszok sikere, hiszen ahol többek közt Jevgenyij Malkin, Ilja Kovalcsuk vagy Pavel Datsyuk is ott van, megoszlanak a terhek. A pletykák szerint egyébként Ovecskin időnként meglehetősen elengedi magát, az éjszakai életben is ugyanolyan kimagaslóan teljesít, mint a sportban. Azonban, mint mondja, a teniszcsillag Marija Kirijenkóval kötött eljegyzése megváltoztatta, azóta már nem egy „farkas az erdőben”.
Marit Björgen
Bár a sífutást hiba lenne teljes mértékben a síkfutáshoz hasonlítani, de az akkor is figyelemre méltó, hogy miközben atlétikában a többség egy számra koncentrál, addig sífutásban valaki a 1,5 kilométeres sprinttől a 30 kilométeres „maratoni” távig minden számban esélyesnek számít. Márpedig a sportág koronázott királynője, a norvég Marit Björgen bizton elmondhatja ezt magáról! A 33 éves sportolónő akár rossz előjelnek is vehetné, hogy a tavalyi világbajnokságon begyűjtött 4 aranyérme után úgy érkezik Szocsiba, hogy mindenki újabb éremesőt vár tőle. Björgen ugyanis már a 2006-os, torinói játékok előtt is uralta a sportágat, ám akkor pont az olimpián nem jött ki neki a lépés – csak egy ezüstérmet nyert. A 2010-es vancouveri ötkarikás játékok előtt viszont a Világkupákon is elvétve állt dobogóra, hogy aztán a legfontosabb versenyen taroljon: 5 érmével, közte 3 arannyal az egész olimpia legeredményesebb sportolója lett. Szóval könnyen lehet, hogy épp az esélytelenség terhe tenne jót Björgennek, aki legendás munkabírását elmondása szerint annak köszönheti, hogy földműves családban nőtt fel. Becenevére, a „Vaslady”-re viszont egészségileg sajnos nem szolgál rá, a múltban többször kínozták betegségek, nemrég szívritmuszavarral kezelték. Erős asztmája miatt a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség engedélyezte számára egy tiltólistás, azaz doppingnak minősülő gyógyszer szedését, ami persze támadási felületet jelent az ellenfelek számára.
Ole Einar Björndalen
Ha van sportág, amelyet az ember hajlamos többé-kevésbé egy emberrel azonosítani, akkor a biatlon egész biztosan ilyen. A norvég Ole Einar Björndalen nevét ugyanis alighanem azok közül is sokan hallották már, akik nem látták a sífutásból és lövészetből álló, nagyon izgalmas sportág egyetlen versenyét sem. Björndalen, aki a hónap végén ünnepli 40. születésnapját, már az 1994-es lillehammeri olimpián is résztvett, karrierje csúcsát pedig egyértelműen a 2002-es Salt Lake City-i ötkarikás játékok jelentette, amelyen egészen elképesztő módon négy számban négy aranyérmet szerzett. Mára 6 olimpiai aranynál és összesen 11 éremnél tart, ami azt jelenti, hogy ha Szocsiban akárcsak egy érmet is szerez, utoléri a legendás sífutó Björn Daehlie-t, aki 12 érmével egyelőre minden idők legeredményesebb téli olimpikonja. Éremszerzésre a realitások talaján mozogva a váltókban van esélye Björndalennek, hiszen egyéni számokban már messze nem ő a legnagyobb favorit – bár néhány hete Oberhofban csak az utolsó lövészeten múlt, hogy nem nyerte meg pályafutása 95.(!) Világkupa-futamát. Karrierje alatt amúgy is inkább a lövészetekkel gyűlt meg a baja, mivel sífutásban mindig is a legjobbak között volt, amit bizonyít, hogy korábban sífutó Világkupa-versenyt is nyert. Björndalen szerencséjére a hagyományos férfi váltó mellett vegyes váltót is rendeznek majd Szocsiban, a norvégok pedig mindkettőben kiválóak, azaz akár egyéni siker nélkül is az olimpiai érmek örökrangsorának élére ugorhat. Ezek azonban már biztosan az utolsó töltényei lesznek, azt ugyanis már korábban leszögezte, a mostani olimpia után befejezi páratlanul sikeres pályafutását. Mondhatnánk, hogy ha valakinek, akkor neki biztos kijár majd egy szobor, de szülővárosa, Simostranda már meg is előzött minket: 2008-ban háromméteres bronzszobrot avattak leghíresebb szülöttjük tiszteletére.
Szara Takanasi
Fiatal sportághoz fiatal klasszisok dukálnak! Az olimpia műsorán most debütáló női síugrás legnagyobb esélyesei életkorban a nagykorúvá válás környékén állnak – Szara Takanasi például még előtte, hiszen októberben múlt 17. A japán versenyzőnő tavaly az összetett Világkupa első helyéig repült, ezzel minden idők legfiatalabb győztese lett. Mondhatni, a legjobbkor kezdte a síugrást, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság éppen akkoriban döntött a sportág programba helyezéséről, mikor Takanasi először merészkedett a sáncok tetejére. A választása persze nem meglepő, hiszen síugró famíliába született, egyensúlyérzékét pedig saját bevallása szerint a kislánykorában vett balettóráknak köszönheti. Az épphogy csak 150 centis lány egy éve nagy kudarcként élte meg, hogy hiába tarolt a Világkupákon, a világbajnokságon „csak” ezüstérmes lett. Akkori legyőzője, a nála két évvel idősebb amerikai Sarah Hendrickson alighanem most is a legnagyobb, sőt egyesek szerint az egyetlen ellenfele lesz.
Tina Weirather
A mostani téli olimpián egy olyan ország is feliratkozhat az éremtáblázatra, amely a nyári játékokra még sportolókat is csak elvétve delegál. Ez az állam nem más, mint az Ausztria és Svájc között húzódó parányi hercegség, Liechtenstein. A havas sportok szempontjából kiváló fekvésű alpesi ország korábban kilenc érmet, közte két aranyat is szerzett a téli játékokon, de az utolsót is még 1988-ban. A két aranyérmet 1980-ban Lake Placidben egy bizonyos Hanni Wenzel nyerte, aki később egy világbajnok osztrák sízőhöz, Harti Weiratherhez ment feleségül. Lányuk, a most 24 éves Tina így első sikerei idején válaszút elé került: édesapja nyomán a garantáltan jó felkészülést biztosító, de nélküle is bombaerős osztrákoknál versenyez, vagy édesanyja után ő is Liechtensteint képviseli a világbajnokságon és az olimpián. Nos, nem titkoltan azért is, hogy garantáltan bekerüljön a mindenkori csapatba, a hercegség mellett döntött, ami után nem is csoda, hogy nem Ausztriában, hanem Svájcban edz a viadalokra. Tina Weirather pályafutása során eddig 3 Világkupa-futamot nyert, ebből kettőt a mostani idényben, és a szakértők szerint óriás-műlesiklásban és szuper- óriás-műlesiklásban is jó esélylyel száll harcba a dobogós helyekért Szocsiban. Pár hét és kiderül, végérvényesen édesanyja nyomdokaiba lép-e, és sikerül-e örömet szereznie a 35 ezer liechtensteininek, valamint világszerte mindazoknak, akik szeretnek a kicsiknek drukkolni.
Nem csak a húszéveseké…
Közel sem Ole Einar Björndalen az egyetlen, aki túl a negyedik ikszen is éremre ácsingózik a február 7-én kezdődő téli olimpián. A japán Noriaki Kasai, aki júniusban már 42 éves lesz, egy hete megnyerte a Bad Mittendorfban rendezett Világkupa-versenyt, amivel minden idők legidősebb Vk-győztese lett. Jó volt látni, ahogy a második, mindent eldöntő ugrása után fiatal riválisai sora rohant oda hozzá, hogy meghajlással gratuláljanak Kasainak, aki 1988-ban(!) ugrott először világversenyen.
De ott lesz Szocsiban a szánkósport legnagyobb alakja, a 40 esztendős olasz (dél-tiroli) Armin Zöggeler is, aki 1994 óta minden olimpián érmet szerzett egyéniben.Ha Szocsiban is dobogóra áll, ő lesz az első sportoló, aki hat különböző olimpiát is érmes helyen zár.
A cseh jégkorong-válogatott szövetségi kapitánya is úgy döntött, szüksége van a rutinra, így behívta a szocsi keretbe a 41 éves Jaromir Jagrt, aki az 1998-as, cseh aranyat hozó naganói olimpián is tevékeny részese volt a sikernek.
A gép számolt
A sportadatokkal és statisztikákkal foglalkozó holland Infostrada Sports cég elkészítette a szocsi olimpia „virtuális éremtáblázatát”, vagyis megpróbálta megjövendölni a közelgő ötkarikás játékok versenyszámainak majdani dobogósait. A modellezés során a világversenyek és egyéb rangos viadalok eredményeiből indultak ki. Az ezek alapján összeállított listát Norvégia vezeti (14 arany, 12 ezüst és 10 bronz) megelőzve az Egyesült Államokat, Kanadát és Németországot.
Legutóbb, 2010-ben Vancouverben ugyanez a négy ország végzett a tényleges éremtáblázat első négy helyén, ám akkor Kanada, Németország, Egyesült Államok, Norvégia sorrendben. A házigazda oroszoknak 15 érem, közte 5 arany jutna, ha minden úgy alakulna, ahogy a gép számolja – de a papírforma, mint tudjuk, nem mindig jön be.
A rangsorban 26 ország szerepel, azaz várhatóan ennyien szereznek érmet Szocsiban. Magyarország nincs köztük, bár a program jelzi, hogy egy top8-as helyezésre azért számíthatunk. Ehhez persze nem kellett túlzott számolás, hiszen a magyar női rövidpályás gyorskorcsolya-váltó kijutott az olimpiára, ahol majd 8 fős mezőnyben kell helytállnia.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
