Ugrásra készen. - Szakértők szerint a magyar díjugratósport kiemelkedő pillanata volt, amikor Szabó Gábor, a nagyszerű magyar ménnel, Timpex Centtel nemrég megnyerte a díjugratók rangos Budapesti Nagydíját a Nemzeti Lovardában.
A nyíregyházi Timpex ménes a szakág egyik legeredményesebb tenyészhelye, neve egybeforrt a Tárbály családdal. Tárbály István tulajdonost kérdeztük.
– Mikorra datálható a lovak iránti szeretete?
– Még gyermekkoromból ered, az ötvenes években volt két lovunk, 12 holdon gazdálkodtunk, de természetesen az akkori és a mai érzéseim között van különbség. 20 éve foglalkozunk tenyésztéssel, és semmit sem bízunk a véletlenre, a lovaink díjnyertes „felmenőkkel” rendelkeznek, Timpex Cent például olyan német méntől származik, amely kétszer nyert olimpiát.
– Korábban is kikerült már a ménesükből nyertes ló?
– Büszkén mondhatom, két korábban eladott lovunk is kijutott a pekingi olimpiára, igaz, nem magyar, hanem japán, illetve szlovák színekben.
– Mikor kezdik az állatok felkészítését?
– A lovak csikókorban szabadon ugró folyosóban elhelyezett akadályokon gyakorolnak. Ekkor már lovasaik értő szemmel figyelik a tehetségeket. Minden ló tud ugrani, csak van, amelyik esetlenebb, és van, amelyik ügyesebb. 1-2 éves korukban már elég sok információ áll rendelkezésre, a kiválasztott lovakkal pedig három, három és féléves kortól kezdenek mindennap dolgozni, így kezdik a versenyéletet.
– Timpex Cent 11 éves. Hány éves koráig versenyezhet egy ló?
– Akár 20 éves koráig, de természetesen egy 18-20 éves ló már nem tudja felvenni a versenyt egy ereje teljében lévő 10- 12 évessel. Persze azért mindig vannak kivételek.
– Azt tartják, a ló és a lovas kapcsolata meghatározó.
– Így van, a ló nem egy „munkaeszköz”, hanem érző lény, egy társ, amellyel kialakul egy kapcsolat. Általában a jó ló megtalálja a jó lovasát.
Ló és lovasa
A 22 éves fiatalember, Szabó Gábor lovas családból származik, 3 éves volt, amikor édesapja már feltette a ló hátára, de aktívan 8 éves korától lovagol. „Timpex Centtel az első találkozás könnyen sikerült, akkor még »gyerek« volt és kicsit szeleburdi, de gyorsan kiismertük egymást és hamar párost alkottunk, ami azért fontos, mert csak akkor lehet jó eredményt elérni, ha a lóval sporttársak vagyunk” – nyilatkozta lapunknak. A Budapesti Nagydíjon eddigi pályafutása egyik legnagyobb sikerét érte el. A versenyen öt lovas teljesített hiba nélkül, az összevetésben azonban csak Szabó Gábor lovagolt hibátlanul, és ezzel nemcsak nyert, hanem megszerezte a minősítést a szeptember elején Franciaországban sorra kerülő díjugrató-világbajnokságra és a jövő évi Európa-bajnokságra is. „Az ember szokott álmodozni, vannak titkos álmok, ilyen az olimpia, de ez csak akkor mondható ki reálisan, ha már ott vagyunk a kapujában. Magyar ló magyar lovassal, ez nagy dolog lenne, és mi bízunk a jövőben” – kommentálta távlati céljait a lovas, aki ménen veszi a legjobban az akadályokat, bár szerinte a herélttel minden egyszerűbb.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!