Lapunkban hagyomány, hogy az olimpia évében bemutatunk olyan sportolókat, akik az ötkarikás játékokon pontszerzésre, akár éremre, talán a legfényesebbre is esélyesek. Elsőként Kammerer Zoltán háromszoros olimpiai és háromszoros világbajnok kajakost, becenevén Kamerát kerestük meg, aki a hatodik olimpiájára készül.
– Először 1996-ban, Atlantában volt olimpikon. Milyen emlékeket őriz?
– Akkor még kajak egyesben indultam, és nagyon jó tanulóév volt. Megéreztem az olimpia szellemét, más sportágak küzdelmeit is „élőben” nézhettem, láttam Kovács Istvánt és Vladimir Klicskót olimpiát nyerni, ott voltam a magyar női kézilabdások bronzmeccsén, és nagyon szurkoltam az öttusázó Martinek Jánosnak, amikor a bronzéremért futott.
– Rá egy évre 500 méteren a négyesben világbajnok lett, majd egy kicsit elszállt a sikertől…
– Azt hittem, hogy ifjú titánként egymagam mindent megoldok, azután jött a csalódás: 1998-ban ki sem jutottam a világbajnokságra.
– 2000-ben viszont következett a sydneyi olimpia.
– Az gyönyörű volt: 500 méter párosban aranyérem Storcz Botonddal, 1000 méteren pedig a kajak négyessel. Ennél szebbet nem is álmodhat az ember.
– Menjünk tovább: 2004, Athén.
– A négyessel alig néhány napot töltöttünk az ötkarikás játékokon, de az tökéletes volt: jöttünk, láttunk, győztünk.
– 2008, Peking.
– Én vittem a magyar zászlót, és toronymagas esélyesként indultam párosban, azonban az esélyesek átkát nem bírtuk megtörni. Ebből két negyedik hely lett, 500, illetve 1000 méteren. Ez nagy szívfájdalom, de a mai napig vallom, ha akkor sikeres vagyok, lehet, hogy ma nem így beszélgetünk a kajakozásról. Komoly pofon volt, viszont a kudarctól új lendületet kaptam.
– 2012-ben a londoni olimpia előtt nagy vacillálás volt a Kammerer, Tóth, Kulifai, Pauman összeállítású kajak négyes körül: mennek, nem mennek; végül kiutaztak és egy fantasztikus ezüstéremmel tértek haza. Ráadásul az ausztrál győztes egyik tagja utóbb doppingügybe keveredett.
– Nekünk amúgy is gyanús volt az ausztrál fiú, sajnálom, hogy így lettünk másodikak, de ez van.
– A kvartettben mindig a vezérevezős tisztét tölti be. Hogy lesz valakiből vezérevezős?
– Talán adottság, tehetség, technikai tudás és jó fej kell hozzá, vagyis több összetevője van.
– Amikor összeáll egy négyes, mi dönti el, hogy ki melyik helyre kerül a hajóban?
– A sarkalatos pont a vezérevezős és a „hátsó” ember. Ha ők megvannak, akkor két bivalyerős „motort” kell beültetni közéjük, és az sem árt, ha azok ketten jó párost alkotnak.
– Jelenleg milyen a felállás?
– Én vagyok a vezérevezős, egy világbajnok páros, Tóth Dávid és Kulifai Tamás van mögöttem, és hátul ül Pauman Dániel kiváló egyéni teljesítménnyel.
– Kint voltak a riói előolimpián?
– Igen. Jó a pálya, nincs vele baj.
– Milyen most a négyesek mezőnye?
– Annyira kemény, hogy mindig más nyer. Az elmúlt hat évben nem fordult elő, hogy ugyanaz az egység másodszor is győzni tudott volna a versenyeken. Például az ausztrál olimpiai bajnok 2014-ben a vb-n nem jutott a döntőbe, az orosz egység 2013-ban világbajnok lett, de 2015- ben nem szerezte meg az olimpiai kvótát. Így aztán Rióban bármi megtörténhet. Lehet érem, akár nagyon fényes is, de lehet rosszabb helyezés. Viszont, ha nálunk is a Forma–1-hez hasonló pontozás lenne, vezetnénk a „tabellát”, mert az elmúlt négy évben mi nyújtottuk a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt: mindig az első négy között végeztünk.
– Huszonkilencedik éve lapátol. Nemrég azt nyilatkozta, a riói olimpia után is folytatja pályafutását.
– Ez nem azt jelenti, hogy 2020-ban Tokióban is ott szeretnék lenni, hanem arról szól, hogy 2017-ben is versenyezni akarok. Annak pedig nagyon örülök, hogy edzőm, Fábiánné Rozsnyói Katalin korábbi elhatározását megváltoztatva, szintén a folytatás mellett döntött.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!