Fogadásokat lehet kötni arra, hány nő vett részt az első újkori olimpiai játékokon. Segítségül egy kis információ: Londonban, 2012-ben a résztvevők 44 százaléka nő volt.
A válasz: 1896-ban egyetlen nő sem állt rajthoz. Az olimpia eszménye, a népek és nemzetek barátsága, a sportszerűség és az ember dicsőségének fontossága olyan magasztos lehetett, hogy az induló tizennégy ország szakvezetése sem tartotta fontosnak, nőket is delegáljon – hiszen, ha a nők már az ókorban sem vehettek részt az olimpiákon (akkoriban még meztelenül álltak rajthoz a bajnokjelöltek), miért éppen a 20. század küszöbén engedték volna őket rajthoz?
Pedig aztán mégis így történt, hiszen a következő, az 1900-as párizsi játékokon már huszonkét nő is indulási jogot szerzett (tenisz, vitorlázás, krikett, műlovaglás, golf). Az első nő, aki teniszben egyéniben és vegyes párosban (Reginald Dohertyvel) is aranyéremmel térhetett haza, az angol Charlotte Cooper volt. Az állig begombolt ruhában játszó teniszező nem mellesleg ötszörös wimbledoni bajnok is volt 1895 és 1908 között úgy, hogy ötször második helyezett. A magyar nőknek 1924-ig kellett várniuk, hogy kijussanak az olimpiára. A játékoknak ismét Párizs adott otthont, és Tary Gizella tőrvívó a pontszerző hatodik helyen végzett. Az első magyar női aranyéremre 1936-ig kellett várni: Elek Ilona tőrvívó elhozta Magyarország első női aranyérmét.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!