Egyik csapattársa sajnálatos betegsége miatt 2007-ben „beugrott” a szentpétervári vb-re induló kardcsapatba – és aranyéremmel tért haza. Így lett 17 évesen minden idők legfiatalabb magyar felnőtt kardvívó-világbajnoka. Szilágyi Áron kilencévesen kezdett vívni a Vasasban, Gerevich György volt a mestere. 2012-ben a londoni olimpián elsőként szerzett aranyérmet. Már 2008-ban a pekingi olimpián is részt vett, akkor a legjobb 16 között végzett.
– A londoni olimpia előtt a közvéleményben nem tudatosult a biztos aranyérem lehetősége, így ezt a pluszterhet nem kellett viselnie.
– Valóban, az elsődleges célom a pontszerzés volt, mert akkor hatodik voltam a világranglistán. A verseny napján asszóról asszóra haladtam előre, és egyre inkább éreztem, hogy több van bennem, akár egy érem is elérhető. Amikor a négy közé jutottam, nem volt megállás, onnan kezdve már csak az arany motivált.
– A vívósport nagy „öregei” szuperlatívuszokban beszéltek a teljesítményéről és a döntőben az olasz Occhiuzzi ellen bemutatott parádés vívásáról.
– Az egy áldott nap volt Londonban, ami a felkészülésnek is köszönhető, de szerencsére minden lépés jól jött ki. Az olasz ellenfelemet ismertem, tudtam, miként kell ellene küzdeni, és a taktikám bevált. Egyébként nem a döntő volt a legnehezebb asszóm. A negyeddöntőben a német Max Hartunggal voltak kiélezett pillanataim, de sikerült helytállnom.
– Jelenleg ötödik a világranglistán. Hogyan látja az elmúlt időszakban nyújtott teljesítményét?
– Tavaly végre pótoltam egy hiányt, megszereztem egyéniben az Európa-bajnoki címet, ezzel teljes lett az éremkollekcióm, illetve a világbajnokságon is alig maradtam le az éremszerzésről, végül a hatodik helyen végeztem. Ez elég biztató, főleg az olimpia előtti évben, de azért van bennem hiányérzet. A vb-n nem sikerült a dobogóra állni, szóval, van mit kijavítani. A múlt hét végén a padovai Világkupa-versenyen a csapattal arany, egyéniben pedig ezüstérmes lettem, és az edzőm, Decsi András szerint jó úton járunk.
– Volt már Rióban?
– Még nem, de áprilisban ott rendezik a kardcsapat-világbajnokságot, az olimpia tesztversenyét. A rotációs rendszer miatt a csapatverseny sajnos nem szerepel az ötkarikás játékok műsorán, így csapatban legközelebb 2020-ban, Tokióban tudunk bizonyítani.
– Címvédőként milyen reményekkel készül az olimpiára?
– A négy évvel ezelőtti mezőny erősödött, emellett a korábbi nagy ellenfelek közül szinte mindenki ott lesz. Bízom benne, hogy nem tudnak majd „kardélre hányni”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!