Az elmúlt évtizedekben a „télikabát” volt a módi a magyar labdarúgó-válogatottnál a norvégokkal vívott meccseken, mert bizony a legtöbb találkozón „ráfáztunk”.
1981 óta nem sikerült legyőzni őket, az utolsó mérkőzésen, 2007-ben 4-0-ra kaptunk ki. Igaz, hogy a köztes időszakban ötször is döntetlen volt az eredmény, csak a siker nem jött össze. A két válogatott a jövő héten szerdán, a Puskás Stadionban barátságos mérkőzést játszik egymással.
– Nehéz meccs előtt állunk – nyilatkozta a VH-nak Egervári Sándor szövetségi kapitány. A norvégokra az agresszív, zárt védekezés a jellemző, és a hátulról előre vágott labdákkal keresik az igencsak jól fejelő támadókat, akiket két gyors szélső is segít. A csoportjukban jelenleg ők is a második helyen állnak, nálunk a hollandok vezetnek, míg náluk a svájciak.
– Mikortól lesznek együtt, és van-e hiányzó az eredetileg meghirdetett keretből?
– Hétfőn találkozik a válogatott keret. Eddig nem tudok sérültekről, és remélem, ez így is marad.
A norvég bajnokság hatodik helyén álló Brann Bergen csapatában játszó magyar válogatott Korcsmár Zsoltot telefonon arra kértük, hasonlítsa össze az északi ország bajnokságát, a magyarral és mondjon néhány szót a norvég válogatottról.
– A színvonalbeli különbség talán abból adódik, hogy Norvégiában jóval hajtósabb, gyorsabb a foci, ugyanakkor szerintem a magyar játékosok technikásabbak. A norvég válogatott keretnek – ha jóindulatú akarok lenni –, akkor a fele hazai, a fele légiós, de a csapat gerincét zömmel a külföldön szereplő játékosok alkotják. A létesítmények Norvégiában nagyszerűek, jóval modernebbek, mint idehaza és talán nagyobb a média érdeklődése is, mint nálunk. Bár a magyar–norvég találkozóról még nem nagyon írnak, egyelőre a hétvégi bajnoki meccsek az érdekesek, azonban, mivel magyar vagyok, tőlem már kérdezgetik, hogy milyennek tartom a nemzeti csapatunkat és a játékostársak is ezt firtatják.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!