Csoda 25 millióból. Ennyi pénzt fordít Ózd a városi sportjára egyetlen évben. Annyi pénzből, amiből máshol egy másodosztályú szakosztály gazdálkodik, a településen virágzik a sport. Csoda? Vagy csak nagyon sok meló és lelkesedés? Kiderül.

  <h1>Egyszer fent. Ózdon a kallódó gyerekekre is figyelnek - Fotó: Szabó Bernadett, Reuters</h1>-
  <h1>Támadnak az ózdi Tűzcsibék</h1>-

Egyszer fent. Ózdon a kallódó gyerekekre is figyelnek - Fotó: Szabó Bernadett, Reuters

- – Kép 1/2

Amikor Ózdon megszűnt a vaskohászat, az utolsó csapolással nagyjából egyszerre szűnt meg az élsport is. Pedig azelőtt – hála a bőkezű szponzornak – ezerrel dübörgött az Ózdi Kohász SE összes szakosztálya. Volt itt futball, női és férfi kézilabda, teke (mindkét nemben), vívás, ökölvívás, kajak (pedig közel-távol nincs folyó), birkózás, kosárlabda, sakk és atlétika. Sőt! A városban működött a Farkaslyuki Bányász SE NB I-es férfi röplabdacsapata is! A Kohász válogatottakat és olimpikonokat adott a magyar sportnak.

Ami maradt: a kézilabdacsapat. Ők még tartják a nívót, stabil tagjai az NB I/B-nek. A futsalosok – mivel elmaradt a város támogatása – az elmúlt idényt már kazincbarcikai színekben kezdték. Az újraalakult férfi tekések pedig a salgótarjáni klubbal fuzionálva vágtak neki a bajnokságnak. Nulláról kezdeni csak gyerekekkel lehet, az utánpótlás-nevelés pedig minden sport alapja. Tudta ezt a városban dolgozó néhány testnevelő tanár is, amikor munkához látott.

Az elmúlt évtizedek jelentős sportsikereit az Újváros Téri Általános Iskola tornászai, a Delfin lányok szállították.

Juhász Lászlóné csaknem negyedszázada kezdte el a versenyszerű testnevelés-oktatást, és sorra nőttek fel tehetségek a keze alatt. Eredményeikkel gyorsan elérték a hazai ismertséget, szinte nincs olyan megyei vagy országos verseny, ahol ne kerülne elődöntőbe vagy döntőbe valamelyik sportolójuk. Egy kicsi tornateremben edzettek eddig, ahol megtanulták magabiztosan alkalmazni a talajtorna elemeit. Mindez azonban már a múlt: egy 520 milliós pályázatból a régi mellé új tornaterem épült az iskolában, ahova modern tornaszerek is kerültek, s így jobb szakmai munka végezhető.

Zákányiné Bányász Henrietta tanítónő és Hatvani Olivér, a DVTK menedzsere 2011-ben kezdett kísérletbe a Vasvár úti Általános Iskolában, aminek célja a kosárlabdasport megkedveltetése volt. Az alapokat lerakták, majd 2012-ben csatlakozott hozzájuk Száva Csaba kosárlabdaszakedző.

Felvették a „Tűzcsibék” nevet és kezdődött a szárnyalásuk. Az U12-es korosztályban 2015-ben a regionális bajnokság második helyén végeztek, 2016-ban pedig meg is nyerték azt. Az országos diákolimpián szerzett bronzérmük után felfigyelt rájuk a Nagy Testvér, Diósgyőr csapatának vezetése, és szakmai igazgatójuk, Király Sándor Ózdra látogatott. Ennek a látogatásnak az eredménye lett aztán az, hogy a Magyar Kosárlabda Szövetség is elkezdte az ózdi kosárlabda-utánpótlás támogatását. Így lett az ózdi iskola a Diósgyőr utánpótlásbázisa, két kislány pedig már a patinás csapat utánpótlását erősíti, és a klub számos támogatást nyújt számukra. Harmadik társuk a Sopron korosztályos csapatában szórja a kosarakat.

Száva Csaba azonban ennyivel nem érte be: a szomszédos Bolyki Tamás Általános Iskolában elkezdte a munkát a fiúkkal is. Az első rangos tornán megkereste őket az NB I/B-s salgótarjáni Beszterce Kosárlabda Klub vezetése. Már tárgyalnak egy
munkacsarnok építéséről, s bekerültek a Factum Sport Programba, ami további lehetőségeket nyújt a sikeres szerepléshez.

Zákányiné a kosárlabda után kézilabdára, pontosabban szivacslabdára váltott a Vasvár úti iskolában az 1–3. osztályos gyerekeknél, míg férje, Zákányi Zoltán az Újváros téri iskolában az 1-2. osztályosokkal ismerteti a sportágat a Kézilabda az iskolában nevű programon keresztül. Az ügyesebb fiúk aztán az Ózdi Kézilabda Clubhoz, a lányok a Lóci SE női csapatához kerülnek, így biztosítva a csapatok utánpótlását. „Az elmúlt bő három évben hetven gyerek próbálta ki a sportágat, az U12 kategóriában, a három megyét átfogó Kulcsár Anita Régióban a felsőházi rájátszásba jutottak” – meséli Zákányi tanár úr. Több ózdi gyereket leigazolt a Nemzeti Kézilabda Akadémia, ők Balatonfüredre költöztek és ott játszanak. Ketten közülük családi okok miatt hazamentek és az NBI/B-s ÓKC-t erősítik.

És hogy mi lett a focival? Az ÓFC felnőttcsapata most a bajnokság negyedik osztályában játszik. A keret egyelőre 21 fős, az utánpótlásban pedig hat korosztályban 145 igazolt játékosuk van. Ők a Bozsik-programban szerepelnek, ahol nyolc egykori ismert futballista vezényli a szakmai munkát. „A pénzhiány rányomja bélyegét a felnőttcsapat szereplésére, hiszen – mondja Murányi István klubelnök – a 2016-ban az önkormányzattól kapott hatmillió forintból minőségi játékost sem igazolni, sem megtartani nem tudtunk.”

Ózdon – az önkormányzaton kívül – egyelőre nincs, aki nagyobb pénzt fektetne a sportba. Pedig
a Max Aicher csoport révén jelentős befektető érkezett a városba. A német céggel egy időben
tűnt föl két elektronikai, finommechanikai villamos összeszerelést folytató nagybefektető: az
amerikai General Electric, illetve a svájci illetőségű Saia Burgess Electronics. Néhány vidéki
nagyváros példájából kiindulva nem kizárt, hogy hamarosan megtérül az utánpótlásba fektetett
munka, és pénz is kerül a lelkesedés és szakértelem mellé.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!