Versenyre pályáznak - Akkor jó, ha sokan nézik – egy sportág számára a legnagyobb presztízs, ha a négyévenkénti olimpián megmutatkozhat. Csakhogy bekerülni nehéz az elit körbe, a bennmaradáshoz pedig sajnos időnként szerencse is kell.
Karate, görkorcsolya, falmászás, hullámlovaglás és baseball – ez lett végül az az öt új sportág, amely 2020-ban, a tokiói olimpián benne lehet a hivatalos programban. Ezzel 18 új versenyszámban 474 új sportoló vehetne részt az olimpián. Eredetileg 26 sportág jelentkezett be Tokióba, csakhogy a szervezők több körben vizsgálták megfelelésüket, így végül sikerült ötre szűkíteni a kört. Kiesett például a frizbi, a bridzs, de még a Japánban óriási népszerűségű nemzeti sport, a szumó is. A karate viszont jó eséllyel pályázik, amellett ugyanis, hogy a térségben igen népszerű (de világszerte is több tízmillió ember rajong érte), jó lobbiereje is van a sportágnak, ami az olimpiák programjának véglegesítésekor fontos szempont.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) egyébként jövő augusztusban, a riói olimpia helyszínén dönt arról, hogy mely sportágak kerülnek be a tokiói programba.
Megint nem jött össze
Nagy vesztese volt az idei döntésnek a kötélhúzás, ami pedig évek óta igyekszik visszakapaszkodni az ötkarikás esemény versenynaptárába. Pedig egykor tündököltek a kötélhúzó csapatok – összesen hat olimpián szerepeltek, mielőtt 1920-ban végképp kikerült a sportág a programból. Hasonló cipőben jár egyébként a baseball is – ötször már szerepeltek játékosok az olimpiákon (csakúgy, mint a lovaspóló esetében), softball megmérettetésekkel négyszer találkozhattunk eddig a hivatalos programban, de volt már lacrosse-, krikett- és krokettéremosztás is. Ám egyik sportág sem eresztett gyökeret. A csapatsportok helyzete amúgy is mostoha: Rióban bemutatkozik például a rögbi, csakhogy már most van mitől tartani: bár két év múlva a 7 játékost felvonultató angol változat szerepel a programban, az ausztrál verzió, amelyet egyébként ausztrál futballnak hívnak (és amelyben 18 játékos szalad pályára) már négyszer is volt olimpiai játék, ám 1924-ben törölték.
Rióban tér vissza egyébként a golf is, ami élő bizonyítéka annak: nem szabad csüggedni. Az elit játék ugyanis 102 év után lesz ismét olimpiai versenyszám, vagyis sosem késő reménykedni. Nagy visszakerülő volt még a tenisz, ami az újkori olimpiákon 1924-ig rendszeresen szerepelt, aztán kiesett a pixisből, és legközelebb 1988-ban került be a programba.
Hogy kerülnek be?
Az olimpiák többségén a hivatalos programon kívül szerepelnek bemutató sportok is – jó alkalom ez arra, hogy egy-egy sportág megmutassa szépségét. Bár itt is érdemes felemlegetni a baseballt – ez volt minden idők legtöbbször bemutatott sportága, még sincs biztos helye a programfüzetben. Talán majd Tokió után…
Érdekes utat jár be a sakk: 2018-ban bemutató sportként szerepel majd az olimpián. Mármint a téli olimpián, a dél-koreai Pjongcsangban. A Nemzetközi Sakkszövetség nagyon bízik benne, hogy a NOB tetszését olyannyira elnyeri majd a játék, hogy négy évvel később már teljes jogú versenyszámként szerepeljenek a megmérettetésen. Igaz – a sakkozóknak mindegy, hogy tél van-e vagy nyár. Persze, a bemutató sportok jelentős része valóban csak arra szolgál, hogy a rendező országok kielégítsék a helyi nézők igényeit is. Csak néhány példa: fríz kézilabda, finn baseball, viking birkózás – valahogy egyik sem jutott át a hivatalos programok közé (bár tegyük hozzá, mindegyik rendkívül szórakoztató és látványos).
A NOB azonban végül az adott sport népszerűségét és elterjedtségét vizsgálva dönt arról hogy van-e értelme egy-egy aspiráns véglegesítésének. 2000 óta 28 sportágnál több nem szerepelhet egy olimpián. Így is évről évre 300 eseménynél is többet rendeznek a kéthetes olimpiák alatt. A téli olimpián ilyen limit nincs – igaz, ott a sportágakban sem lehet tobzódni. Szóval a sakknak is jócskán van esélye bekerülni a programba.
Akik kiestek
A nagy kiesők között pedig muszáj megemlíteni az olimpiák legszínesebb számait: a művészeti versenyeket (bár a NOB nem ismerte el őket sosem hivatalos számként). 1924-ben kerültek be a programba, és változatos formában, de 1948-ig folyamatosan osztottak érmeket irodalom, zene, építészet, festészet és szobrászat kategóriában is. Így lett például az első és máig egyetlen magyar, aki két különböző számban is érmet szerzett, Hajós Alfréd, aki nem csak úszásban jeleskedett (még 1896-ban), de építészet kategóriában is ezüstérmes lett, méghozzá rögtön az elején, 1924-ben.
És ha már kiesett sportágak: mindenképpen meg kell emlékeznünk a svéd Oscar Swahnról, aki minden idők legöregebb olimpikonja. 72 évesen és 281 naposan szerzett ezüstérmet (korábban aranyai is voltak), méghozzá 1920-ban, az azóta már hihetetlennek tűnő, de egykor igencsak népszerű sportlövészeti versenyszámban, amelynek pontos megnevezése: egyéniben kétlövetű futó szarvas célra. Ez volt az az olimpia, ahol (nyári olimpiáról beszélünk) utoljára szerepelt versenyszámként a jégkorong.
De a szarvas mellett érdemes megemlíteni az élőgalamb-lövészetet is, amit viszont csupán egyszer, 1900-ban rendeztek olimpián, akkor 300 szárnyas esett áldozatul a sport oltárán.
Tavaly fogadta el a NOB az Agenda 2020 reformcsomagot, amelynek egyik pontja szerint az olimpia házigazdái egy vagy több, náluk népszerű sportágat is emelhetnek a programba, hogy a hazai közönséget, illetve a szponzorokat is ösztönözzék a játékok nézésére/támogatására.
JÓ TUDNI
Az 1906-os londoni olimpia nemcsak azért volt különleges, mert az oroszok 12 napot késtek róla (a delegáció ugyanis a Gergelynaptárat nézte, így csúsztak le csaknem az összes versenyszámról), hanem azért is, mert ekkor osztottak először hivatalosan is díjakat nőknek.
10 000
Az 1996-os atlantai olimpián lépte át először a versenyzők száma a tízezret.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!