„A hetedik”

De a 77 magyar népmese történetei többnyire happy enddel végződnek: boldogan éltek, míg meg nem haltak.

Egy kis emlékeztető. A valaha még „dr.” Schmitt Pál 2011-ben ünnepélyesen aláírta az Alaptörvényt. De egyikük sem állt el 2012-nél tovább, Schmitt a plágiumba, az Alaptörvény az úgynevezett átmeneti rendelkezésekbe és a választási regisztráció ötletébe bukott bele. Még ugyanebben az évben jött a harmadik módosítás a „termőföld, az erdők… védelme” érdekében. A negyedik módosításra alig három hónapot kellett várnunk. Ebben egyebek között szűkítették az Alkotmánybíróság hatáskörét, eldöntötték, hogy kik, illetve mi tekinthető „családnak”, szabályozták az egyházalapítást (szegény Iványi Gábor azóta is emiatt szív), kriminalizálták a hajléktalanokat, korlátozták a politikai hirdetéseket.

A 2013-ban hozott ötödik módosítást a „kényszer” szülte, mert az előző az EU-ban kiverte a biztosítékot. Ebben szüntették meg az OBH elnökének önkényes ügyáthelyezési jogát, a politikai reklámok korlátozását, és valamelyest módosították az egyházra vonatkozó szabályokat, ám ugyanezzel a lendülettel gyorsan megszüntették a PSZÁF-ot. Szinte hihetetlen, de három éven át nem porlasztották tovább a gránitot, mígnem 2016-ban – hatodik módosítás – kitalálták a „terrorveszélyhelyzet” kategóriát. Az első, s egyben titkos változatot az ellenzék nem támogatta, de végül a Jobbik kisebb változtatás után besegített a Fidesznek.

A hetedik módosítás most másodjára kerül terítékre. Két éve nem sikerült keresztülvinni a parlamenten, most azonban a kétharmad birtokában nem lesz ilyen akadály. De gyanítom, lesz más.

Kezdjük mindjárt azzal, hogy az Alaptörvénnyel akarják korlátozni az EU jogait, ami – ha az EU minden tag- államra kötelező jogot alkot – nemigen sikerülhet. Természetesen a bevándorlással kapcsolatos, egyelőre nem létező EU-szabályokra vonatkozna ez a korlátozás. Bátran megjósolható, hogy az Európai Bizottság emiatt eljárást fog kezdeményezni, ami várhatóan az Európai Bíróságon fog végződni. Nagy való- színűséggel nem a mi javunkra.

A magán- és családi élethez, az otthonhoz való jogot az Alaptörvény eddig is elismerte. Most azonban születik egy kiegészítés: „a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével”. Értsd: ezután majd nem tüntethetsz a Cinege utcában, Felcsúton, Kövér új vagy Áder régi rezidenciája előtt. Mert mi másért kellett volna az eddigieket kiegészíteni, ha nem emiatt?

De módosultak a „migránsellenes” szabályok is. Nemcsak arról van szó, hogy „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”, hanem fő- ként arról, hogy a menedékjog iránti kérelmek elbírálásának szempontjait sarkalatos, vagyis kétharmados törvény rögzíti. Magyarul, amíg a Fidesznek kétharmada van, Orbán dönti el, hogy ki kaphat és ki nem kaphat menedékjogot. Azt is belevésik az Alaptörvénybe, hogy az, aki olyan országból érkezik, ahol nem üldözik, az ne is álmodjon menedékjogról. Márpedig ez a rendelkezés nem áll összhangban az ENSZ „biztonságos harmadik ország” definíciójával, amely szerint az sem tekinthető ilyen országnak, ahol a menedékkérők jogai – például a túlzsúfoltság okán – nem biztosíthatóak.

Kétségeink se legyenek afelől, hogy minden eddigi akadály elhárul a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozása elől. Önmagában nem is lenne ezzel akkora baj, ha nem tudnánk, hogyan történik majd az ott dolgozó bírák kiválasztása. De lesz itt más gond is. A jogszabályok értelmezésének új szabálya szerint: „a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni”. Értsd, kedves bíró: úgy értelmezd a jogszabályt, ahogyan azt a politika akarja! Mindjárt itt egy példa, a Nemzeti hitvallás kiegészítése: „a jövőben az állam szerveinek kötelezettsége lesz az alkotmányos önazonosság védelme”. Na, te bíró, erre kössél csomót!

Ajánlás: „Ha költenél s van rá költség, azt a verset heten költsék… Kettő vitéz és tudós négy, – a hetedik te magad légy.” (József Attila, 1932)

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!