Orbán a csődület közepén - kínos, hogy távolabbról is fotózták

A hét képtelensége 

Nincs megfelelően koordinálva Orbán képi megjelenítése: a múlt héten Nyíregyházán rögzítették rossz szögből a miniszterelnök térbeszédét, és így kiderült, hogy ami közelről impozáns tömeg, az pár lépés távolságról csöpp csapat. Most Szombathelyen futott bele hasonló vizuális incidensbe a miniszterelnök – ideje végre kimondani: rendes központi szerkesztőség kell, ami elosztja a képeket, s ha kell, melegében retusálja is őket. 

 

A hét cenzúrája
Nem fért be a miniszterelnök és a NATO-főtitkár sajtótájékoztatójára az RTL Klub. A tévé – ahogy több, a kormányközeliséggel nem vádolható orgánum – nem kapott meghívott a jeles eseményre, ám mégis a helyszínre érkezett. Ahol viszont kirekesztették, pontosabban kívül rekesztették: Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtósa mindezt azzal indokolta, hogy azért nem engedte be a stábot, mert az eseményen csak sajtónyilatkozatra kerül sor, és az újságírók nem kérdezhetnek. A magyarázat abszurd, hiszen azt jelenti: az ország miniszterelnökének mondatait a jövőben csak kiválasztott médiumok kürtölhetik világgá, egy közérdekű eseményről kritikus hangot megütő orgánum nem tájékoztathat, még akkor se, ha egyébként nem kérdez. Így lassanként megszűnik mindenféle közvetlen kapcsolat a hatalom emberei és média munkatársai között, akiket nem a kormány fizet, azok csak másodlagos közlők lehetnek. Értsd: kénytelenek átvenni az MTVA-től az anyagot – mert az MTV és az MTI tiszteletét tehette a sajtótájékoztatón. (Persze lehet, hogy csak arról volt szó: Orbán egy exkluzív anyaggal akarta visszaemelni a hírversenybe a nézői jó részét elvesztő állami hírcsatornát.)

A hét szavazatmentése
Százmilliárdos lyukat üthet a költségvetésen az Orbán-kormány, az ok: a szavazatmaximálás. A kabinet ugyanis úgy döntött, míg a bedőlt brókerházak ügyfelei közül például a Buda- Cash és a Hungária Értékpapír Zrt. kuncsaftjai csak 6 millió forint kártalanításra jogosultak, addig a Quaestor-papírok tulajdonosait 30 millió illeti meg. A megkülönböztetés magyarázata a tömegesség: Quaestor-károsultból ugyanis 32 ezer akad.Azaz, ha ők nem látják viszont a pénzüket, akkor egy választáson ez egy-két százezer (család, baráti kör stb.) voks elvesztését is jelentheti. Márpedig ennyin választást lehet bukni. Így hiába mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy szerinte nem jár a Befektetővédelmi Alapból fejenként 30 millió a quaestorosoknak, ha a többieket csak ennek az ötöde illeti, a kormány valószínűleg a költségvetés terhére kifizeti majd ezt a százmilliárdot. Mert egy választási győzelem ennél többet is megér – sokkal többet.

A hét önköltséges munkavállalói
Fizetési felszólítást nyújtottak be a pedagógusok a KLIK-nek, mivel számos óraadó tanár nem kapta meg a járandóságát, sok pedagógus hiába várt utazási költségtérítésére, illetve késnek a jubileumi jutalmak. Miközben a tanárok vesznek sok helyütt krétát, papírt. Ám mielőtt bárki sajnálni kezdené a nemzet napszámosait, le kell szögezni, hogy semmi okuk a panaszra: ugyanis a közoktatás alkalmazottai még mindig többet keresnek, mint diákjaik. A felsőoktatásban viszont nem ilyen rózsás a helyzet: a 140 ezer, 180 ezer forintos ösztöndíjat bezsebelő, doktori képzésre járó hallgatók több tízezer forinttal visznek haza olykor többet, mint egyes tanáraik.

A hét száma: 3 000 000 000 000
forinttal, azaz háromezermilliárd forinttal csökken 2017-re a jegybank devizatartaléka – erről a Magyar Nemzeti Bank igazgatója beszélt. Hogy miért csökken így 22 milliárd euróra, arról csak részmagyarázatok szólnak (például kis- és középvállalatokat ösztönző programok, lakossági devizahitelek kivezetése etc.), ám azok nem fedik le ezt a hatalmas summát. Megeshet, persze, hogy az MNB már tudja, milyen ingatlanokat, festményeket vesz (legutóbb például egy Tiziano-képet akaszthatott ki a falra 4,5 milliárd forintért), és így kerekedik ki a 3 ezermilliárd. A kérdés az, hogy a megkurtított devizatartalék elegendő védelmet jelent-e a forintnak és a gazdaságnak. A hivatalos verzió szerint igen, a szakértők szerint azonban egy extrém válsághelyzetben (lásd 2008-ban berobbanó recesszió, 2010-es csőd közeli állapot) életet, pontosabban országot menthetne a most kieső summa.