A zseniális rénszarvasvadász

Sikerült ismét egy olyan törvénymódosítást beterjesztenie, amilyet még a világ nem látott. 

Kitalálta ugyanis, hogy a közterület miként veszítheti el közterület jellegét. Igaz, az ötlet nem eredeti, hiszen láttuk már, hogyan veszíti el közpénz jellegét a közpénz. A „jelleg” elveszejtésében világcsúcstartók vagyunk.

Nos, Semjén ezúttal a települések védelméről szóló törvény módosításával szerezhet magának újabb babérokat. Már a törvény szerkezete is a szerző zsenialitására utal. Az első része egy igazi kamu beetetés „az elektronikus közterület-használati tájékoztatás rendszeréről”. De hisz ez remek ötlet! Ha egy ilyen működik, bárki bármikor egy kattintással megtudhatja, kik, mikor és hol tüntetnek.

Ámde! Ha a gyanútlan olvasó eljut a javaslat második részéhez, azonnal a szívéhez kap. Hiszen abban egy komplett utcanévsor szerepel! Ez a förmedvény egyetlen pontjában sem felel meg a jogalkotásról szóló törvény szabályainak. Az ugyanis előírja, hogy „a jogszabályok megalkotásakor biztosítani kell, hogy a jogszabály megfeleljen az alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedjen a jogrendszer egységébe (na jó, ilyen nincs), megfeleljen a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és a jogalkotás szakmai követelményeinek”. Semjén műve, sajnálatos módon, egyetlen kritériumnak sem felel meg.

De hagyjuk a formai elemzést, nézzük a tartalmat! Az pedig nem más, mint a gyülekezési jog elképesztő, megengedhetetlen, minden nemzetközi és hazai jogba ütköző korlátozása. Kimondja, hogy „a nemzeti ünnepek, a nemzeti gyász- és emléknapok, egyéb ünnepi időszakok, valamint a helyi önkormányzati megemlékezések és ünnepségek helyszínei (és itt jön az utcanévsor) elveszítik közterület jellegüket.

Magyarán március 15-én, június 4-én és 16-án, augusztus 20-án, október 6-án és 23-án, november 4-én, valamint advent első vasárnapja és január 6-a között, no meg még az alkalmanként kitalált rendkívüli megemlékezéseken a lábadat sem teheted be az egész belvárosba. Vagy azért, mert a kormány ott ünnepel, vagy azért, mert az ellenzék szokott ott tüntetni.

Ugye nem is kell magyarázni, mi a célja ennek a tervezetnek? A felsorolt napokon és a hosszan felsorolt utcákon az államon kívül senki (a senkin értsd: ellenzék) nem tarthat tüntetést, de senki nem is mehet oda, ahol az állami ünnepség zajlik (a senkin értsd: senki).

„A gyülekezési szabadság azt is jelenti, hogy egy demonstráció szervezője eldöntheti, hol szeretne tüntetni. Egy tüntetés éppoly legitim használata a közterületeknek, mint a közlekedési, az üzleti vagy éppen az ünnepi célú használat. Emellett ellehetetlenítenék, hogy egy állami rendezvényről gyülekezési jogával élve fejezhesse ki bárki az ellenvéleményét” – írja a TASZ.

És mit mond Orbán? „1989-ben megfogadtuk, ha megfosztanak minket a gyülekezési és szólásszabadságunktól, akkor először fölemeljük a szavunkat, s ha ez sem segít, akkor cselekszünk. Ehhez tartottuk magunkat a Kossuth téri kordon lebontásával is.” Ja, nem most mondta, hanem 2007- ben. No comment.

Ha a törvény célja nem volna olyan felháborító, esküszöm, csak röhögni lehetne azon, milyen pancser munkát végzett a mi ájtatos rénszarvasvadászunk. Ahhoz, hogy kitilthassa a népet adventtől vízkeresztig a Kossuth térről, az alaptörvényre hivatkozik. Idézem: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.” Egyszóval decemberben azért nem mehet senki egy hónapon át a Kossuth térre, mert védeni kell a keresztény kultúrát. Még jó, hogy nem teszik ki a táblát: zsidók (muszlimok, hinduk, buddhisták) számára a belépés tilos!

A zseniális törvényszerkesztők – hogy leplezzék az igazi célt – nem a gyülekezést tiltják meg, hanem a fél város „közterület jellegét” szüntetnék meg. Akkor pedig egy szál magában sem lófrálhat ott engedély nélkül senki.

Hát nem volna jobb mindenkinek – leszámítva a rénszarvasokat –, ha Semjén doktor jogászkodás helyett inkább főállásban vadászna?

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!