Ki ne emlékezne a sajtóban csak „lúgos dokinak” emlegetett Bene Krisztiánra, az Irgalmasrendi Kórház egykori főigazgatójára és az ő – számos fordulattal tarkított – büntetőügyére? Öt év alatt négy ítélet született vele szemben. Először négy, majd két ízben kilenc, végül tizenegy évet kapott. Ami a legfurcsább a történetben, hogy a bíróságok valamennyi esetben szinte azonos „tényállást” állapítottak meg, épp csak jogilag értékelték másként az esetet.
A történet maga ijesztő és rettenetes. Renner Erika, az ügy sértettje 2012 őszén szakított Bene Krisztiánnal, ám a vádlott ezt nem akarta tudomásul venni. Az orvos sokáig, e-mailben, telefonon, majd személyesen is zaklatta volt barátnőjét, mígnem 2013. március 12-én egy biciklis bukósisakkal a fején a lépcsőházban megvárta, míg a nő elindult a lakásból, ekkor visszalökte, egy injekcióval elkábította és nemi szervére maró lúgot öntött. Ezután a lemeztelenített, magatehetetlen sértettet egy pokrócba csavarta, majd rázárta az ajtót. A lakásban talált laptopokat és telefonokat magával vitte és visszatért munkahelyére, a kórházba. Erikát az ismerősei kezdték keresni, végül a lakásajtót rátörve találták meg és hívtak hozzá mentőt.
Némi huzavona után megindult a nyomozás. Először bizonyítékok hiányában megszüntették, de végül az ügyészség vádat emelt életveszélyt okozó testi sértés miatt. Ám az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék „csak” maradandó fogyatékosságot okozó testi sértést állapított meg, amiért 4 év börtönt és 5 év foglalkozástól eltiltást szabott ki. (Belegondolni is rémes, hogy az igazgató főorvos úr ma már ismét betegeket kezelhetne!) Az ítélőtábla azonban megállapította, hogy a vádlott okozta sérülések életveszélyesek voltak, a büntetést 9 évre súlyosította és a vádlottat végleg eltiltotta az orvosi foglalkozástól. Emellett kimondta, hogy a vádlott magánlaksértésben és kifosztásban is bűnös. Emiatt kerülhetett az ügy harmadfokon a Kúriára. A Kúria először – meglehetősen vitatható indokokkal – másodfokra dobta vissza az ügyet, végül jogerősen 11 évet szabott ki a foglalkozásától végleg eltiltott orvosra.
És itt, az első kúriai tárgyaláson mondta Renner Erika a címben idézett mondatot: „a vádlott védekezése – a vőlegényem célbavételével – elérte a mélypontot”. És ezt nem ok nélkül mondta.
Szekér Gyula, a vádlott védője – miközben pontosan tudta, hogy harmadfokon nincs lehetőség bizonyításra – becsatolt egy levelet, melyet egy más ügyben büntetését töltő elítélt írt. A levél szerint ezt az elítéltet akarták megbízni a bűncselekmény elkövetésével: „a megbízó elmondta, hogy egy nőt kellene bántani az általa biztosított maró folyadékkal. Az arcára kellene önteni, de amikor én azt mondtam, hogy az egy életre elcsúfítja, akkor azt mondta, rendben, akkor ne az arca, hanem a nemi szerve legyen… Az egész cselekmény rá lenne húzva valakire… A megbízás része lenne elhelyezni kompromittáló tárgyat, valószínűleg ő meg tudja szerezni az autó kulcsát pár percre. Kikötötte, hogy a támadón ne maszk, hanem bukósisak legyen… Aztán az egyik híradóban fedeztem fel a nőt kísérő személyben azon személyt, aki 2012-ben éppen ilyen jellegű cselekmény tervéről beszélt a sértett nő sérelmére. Ő volt az, határozottan felismertem. Ugyanúgy a nekem mutatott fotón lévő nőt is azonosítottam a sértett nővel. Ezért fordultam a vádlott ügyvédjéhez, hogy tán ezt a nyilatkozatot fel tudja használni a büntetőügyben.”
És hogy félreértés ne essék, Szekér Gyula, a vádlott ügyvédje mindehhez még hozzáfűzte: „a védelem álláspontja szerint ez a személy Balogh Attilával azonosítható” (Balogh Attila a sértett vőlegénye). A szöveg stílusából, fogalmazásából, a tények ismeretéből és azok tálalásából enyhén szólva is ordít, hogy ezt az elítéltet valaki rávette a levél megírására. És mert a levélben az állítólagos megbízóként konkrét személyt is megjelölt, úgy gondolom, hogy nem hamis tanúzásról, sokkal inkább hamis vádról van szó.
Joggal kérdezhetik: végül is nem mindegy? Bizony nem. Hamis tanúzás miatt mindaddig nem lehet eljárást indítani, míg az az ügy, amelyben a hamis tanúzást elkövették, nem fejeződik be, kivéve, ha – adott esetben – a bíróság meg nem teszi már előbb a feljelentést. Hamis vád miatt viszont azonnal el lehetett, mi több, el kellett volna kezdeni a nyomozást. És nem most kezdeni szöszmötölni vele – még mindig hamis tanúzás miatt –, miként a főügyészség szóvivője közölte.
Renner Erikának a „védekezés mélypontjáról” tett nyilatkozata a vádlottra vonatkozott. Szerintem meg amit Szekér ügyvéd úr tett a levéllel és saját hozzáfűzött megjegyzésével, az a védői munka mélypontja. Ha csak nem több még annál is.
Igaz, a szóvivő azt is mondta: „gyanúsított kihallgatására ez idáig nem került sor”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
