Nem államosítják a bankbetéteket. Mondom, nem. Tényleg nem. Ugyan ki tenne velünk ilyet?

Rémhír terjedt el. Kiötlőit büntetni rendeli a törvény, helyes hát, ha megkapják a magukét. Üzeneteket küldtek arról, hogy a kétmillió forint feletti bankbetétekre ráteszi a kezét a kormány. Le is vezették szépen, hogy mindezt azért teszi, mert Brüsszelben nem fogadják el a magyar gazdasági terveket, nincs más választás, einstandolni kell a polgárok pénzét. Állítólag egy Egyiptomban nyaraló magyar csoport is megkapta a rémhírt SMS-ben, ők kezdtek el pánikszerűen hazatelefonálni.

Fel nem fogom, mi visz arra valakit, hogy ilyen rémhíreket fabrikáljon drága szabad idejében. De azt el kell ismerni, kifinomult munka az övék. Mert rémhír is lehet kétféle: míves és kontármunka. A jól kidolgozott rémhírt a szimpla marhaságtól az különbözteti meg, hogy hihető. Hogy el lehet képzelni. Hogy benne van a pakliban. Hogy halkan, de zörög a haraszt.

Itt van például egy másik rémhír, ami komoly gondokat okozott a minap. A hét elején egy nagy bank görög leányvállalatából terjedt tova az értesülés, hogy Görögország át akarja strukturálni hatalmas adósságállományát. Erre bezuhant a tőzsde, a legkomolyabb gazdasági lapok, meg mindenféle hivatalosságok reagáltak azonnal. Mert ugyebár Görögországban nagy a baj, a gazdasági összeomlás szakadéka előtt egyensúlyoznak, ilyenkor pedig minden, és annak ellenkezője is elképzelhető. Éltető táptalaj ez a rémhírnek.

A mi saját kis rémhírünkben is az a legrémesebb, hogy mintha beleillene az összképbe. Passzol hozzá. Helyes tehát, ha jön a kormányszóvivő és összevont szemöldökkel cáfol, mert ilyennel nem viccelünk, kérem. Eszemben sincs mentegetni a rémhírterjesztőket, csak annak végiggondolására tennék szerény javaslatot, hogy azok az egyiptomi nyaralók vajon miért nyelték le majdnem a koktélból kilógó szívószálat. Mondjuk, röhöghettek volna is egy jót. De nem. Ők, vagy legalábbis közülük páran, pánikjeleket mutattak. Úgy látszik, onnan nézve hihetőnek tűnt ez az egész. És innen nézve?

Azt hiszem, egy évvel ezelőtt egy legyintés kíséretében töröltem volna telefonomból a rémhírt, hogy a kormány államosítani fogja a nyugdíj-megtakarításaimat. Azon tán még mosolyogtam is volna, hogy visszamenőleges hatállyal fognak törvénykezni. Hogy megcsonkolják az Alkotmánybíróságot? Ugyan már, rémhír. Hogy maguknak írnak új alkotmányt? Dehogy, rémhír! Hogy kétharmados törvénybe akarják betonozni az igazságtalan és a költségvetésen hatalmas lyukat ütő adórendszerüket? Rémhír. Hogy meg akarnak adóztatni minden korengedményes nyugdíjat? Rémhír.

Mindez nem történhet meg. Mondom, nem. Tényleg nem. Ugyan ki tenne velünk ilyet?

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!