'Ilyen figurák fogják megnyerni az őszi önkormányzati választásokat?'

A nyugdíjreform réme
Horváthné Szakács Judit, Gönyű
A jövőbeni nyugdíjrendszerről a Népesedési Kerekasztal javaslatának lényege, hogy csak az ember, akinek van néhány főiskolát, egyetemet végzett gyereke. Hat éve vagyok nyugdíjas, jóval az átlag feletti nyugdíjjal, amit annak köszönhetek, hogy minden munkahelyemen be voltam jelentve, viszonylag magas fizetéssel és magas befizetett járulékkal. Ez a nyugdíjszámítási módszer szerintem tisztességes és követhető, miért kellene rajta változtatni? Tény, hogy a felosztó-kirovó rendszer lényege az, hogy csak azt tudja felosztani, amit oda befizettek. Ez az összeg pedig egyre kevesebb.
Az is tény, hogy Magyarország lakossága egyrészt a születések csökkenése, másrészt a kivándoroltak száma miatt fogy.
Az új modell kitalálói érvelnek azzal, hogy a családoknak vissza kell téríteni a rájuk fordított javakat. Én úgy gondolom, hogy a gyes, a gyed, a családi pótlék azt szolgálja, hogy a gyereknevelés terheit enyhítse. A magam részéről azzal sem értek egyet, hogy az ország vezető részében lévő milliomos apukák ugyanolyan mértékű családi pótlékot kapnak, mint a munka nélküli ember. Hazánkban hiányzik az az egymillió munkahely, amit Orbán megígért. Az talán adna lehetőséget arra, hogy növekedjék a nyugdíjkassza, mely gondjainak alapvető problémája a foglalkoztatásban és a demográfiában rejlik. Az elsőn a kormánynak kellene segíteni, a második magánügy.
Annak, aki diplomát adott gyerekeinek és ők egy másik országban vélik megalapozni életüket, miért járna magasabb nyugdíj, mint annak a szegény embernek, akinek arra sincs kerete, hogy elhagyja az országot egy jobb élet reményében. Fő, hogy „Magyarország jobban teljesít”. Miben?

Egy bohóc vidékről
Frenkel Eszter, Szeged
Biztos vagyok benne, hogy ennek az embernek az égvilágon semmi baja nem lesz. Azt teszi, mint általában a bohócok szoktak: nevetteti az embereket. Megnéztem a 444.hu-n megjelent fényképeket. Ez a személy, az 1700 lakosú szabolcsi falu, Érpatak első embere, magyarul polgármestere, Orosz Mihály Zoltán, akire egy ország emlékszik, ahogy a nemrég megrendezett Budapest Pride-on a részvevőket alázta.
Most a saját falujában bemutatott egy zsidógyűlölő,
vagyis antiszemita jelenetet. Beszélt Orosz a Gázában folyó háborúról, kijelentette, hogy Izrael „az Antikrisztus eljövetelét készíti elő”. Ezek után széttaposott egy izraeli papírzászlót, és parancsot adott a háta mögött álló „hóhérnak” öltözött valakinek, hogy végezze ki a két főbűnöst, Benjamin Netanjahut és Simon Pereszt.
Amikor a videón láttam, hogy ez a polgármester és közönsége megtapsolta az akasztást, megértettem: ilyen önkormányzati vezetőtől az is kitelik, ha szükség lesz rá, akasztani fog.
Borzasztó, hogy ez a jelenet Magyarországon, a 21. században lejátszódhatott.
Rettenetes arra gondolni, mi lenne, ha egy ilyen „vezető” nagyobb hatalmat kapna? Végül csak egy apró kérdésem lenne: mi a véleménye az esetről az ügyészségnek, a rendőrségnek, a többi hatóságnak? És természetesen drága kormányunknak. Ilyen figurák fogják megnyerni az őszi önkormányzati választásokat?

Mi tudunk angolul
Róbert Hanna közgazdász, Gyöngyös
Az utóbbi időben tanúi lehetünk annak, hogy a Fideszhez közelálló funkcionáriusok magyarázzák nekünk, egyszerű embereknek, hogyan kell értelmezni egy újságcikket, netán egy külföldi elemzést hazánkról.
A múlt héten a magyar sajtóban megjelent kritikus írásokat Seszták Miklós fejlesztési miniszterről Kurucz Éva kormányszóvivő azzal magyarázta, hogy ezeket a cikkeket csak valamiféle pénzügyi és gazdasági csoportok rendelik meg, de a kormány nem enged a nyomásnak. Megértettük.
Most meg a New York Times „merészelt” nagyon éles kritikát írni Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde után. Rögtön megjelentek a hazai szakértők, akik védelmükbe vették a miniszterelnököt, és elmondták saját véleményüket az amerikai újságban megjelent anyagról. A kormányhoz nagyon közel álló Nézőpont vezetője, Mráz Ágoston Sámuel úgy reagált erre a cikkre, hogy gazdasági és politikai csoportok gyakorolnak nyomást Magyarországra, mert ezek nekimentek a rezsicsökkentésnek, a bank- és a reklámadónak. Megint van tehát egy ellensége a rezsicsökkentésnek és a bankadónak.
Csak egy kis hiba csúszott egészbe. Mi is tudunk angolul. A New York Times egy szóval sem említi sem a rezsicsökkentést, sem a bankadót. Nem említ semmiféle gazdasági és politikai csoportokat. A cikk kizárólag a magyar miniszterelnökről, Orbán Viktorról szól, arról, hogy milyen súlyos következményekkel járhat a Tusnádfürdőn elhangzott beszéd.
Kérjen meg Mráz úr egy fordítót, hogy pontosan tudja olvasni, miért kritizálja az amerikai lap Orbánt! Akkor megérti, hogy azt, amit ő mond, kitaláció.

NEM a liberális demokráciára
Kutnyik Pál, Szeged
Az új magyar államszerveződés alapja a munkaalapú állam, amely nem liberális természetű. Egyebek között erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn.
Hogy miért ott és nem Magyarországon beszéli meg a magyarokkal hazánk sorsának várható alakulását, bizony jó volna tudni. Vagy talán nincs bátorsága a magyar nép szemébe nézni?
Több újság is idézte Kerék-Bárczy Szabolcsnak, a DK elnökségi tagjának mondatát: a miniszterelnök „sajnos vagy elmeháborodott, és/vagy hazaáruló”. Nem vitatkozom. Nem, mert „…eljutott a személyiségzavar azon fokára, amikor már nem tudja elképzelni, hogy képes lenne a tévedésre…” – írja a Vasárnapi Hírek főszerkesztője. (Bármi, július 27.) Ma már Orbán mindazt tagadja, amiért a ’80-as, ’90-es években harcolt, és amivel egyetértett. Megtagadta önmagát, az akkor vallott és igaz eszméket.
A polgári liberális demokrácia a polgárok széles táborát érintő jogokat (pl. szabad választások, népszavazás, jogállamiság, szólás-, gyülekezés-, sztrájk és vallásszabadság, a tulajdonhoz való jog stb.) öleli fel. Mindezt a korlátlan hatalomvágy képes volna felrúgni. Hatalommal a kezükben egyetlen és még néhány tucat ember uralkodna tízmillió felett. Ezt a józanul és normálisan gondolkozó emberek elvetik, visszautasítják.
A Fidesz politikájának múlandó erejét és súlyát mindvégig a tömény hazugság és a kevésbé tájékozott emberek hiszékenysége adta. Orbán Viktort és társait felelősség terheli, mert becsapták a magyar népet, felelőtlen politikájuk (állandó harc mindenki ellen) a nemzetközi tér perifériájára sodorta Magyarországot. Közben drámaian nőttek a jövedelmi különbségek, a középosztály pedig konkrétan megszűnni látszik.

Nem tudja, mit beszélt
Ferenczy Tamásné, Budapest
Áder János köztársasági elnök a roma holokauszt 70. évfordulója alkalmából, a múlt szombaton, Csepelen rendezett megemlékezésen azt mondta: „ki kell mondani, hogy a magyar zsidók és a hazai cigányság tragikus meghurcoltatásában a magyar állam számos képviselője, megannyi cinkos propagandistája, ezernyi náci szellemiségű tisztségviselője, csendőre és nyilas különítményese is tevékenyen részt vett. Az akkori magyar államnak súlyos felelőssége van abban, hogy ez megtörténhetett hazánkban. A népirtásokért viselt felelősség nem egyedül a hitleri Németországé”.
A kitűnő és megható beszéd után pontosan egy nappal, vasárnap a Kossuth rádióban Balog Zoltán miniszter megdöbbentő kijelentést tett. Az emberi erőforrás miniszter azt állította: „azt fontos tudni, hogy Magyarországról semmi fajta cigánydeportálás nem történt. Ausztriából történt, tehát a magyar cigányokat is onnan vitték”. Szerinte, ha a holokausztról van szó, akár a zsidókról, akár a romákról, „mindig egy nagyon csúnya számháborúba keveredünk”.
Nem tudom, ki és mibe keveredik, de Balog rengeteg embert sértett meg azzal, hogy fogalma sem volt arról, mit beszél. Megsértette azoknak az áldozatoknak az emlékét, akiket bizony magyar földről magyar hóhérok deportáltak haláltáborokba. Nagyon jó lenne, ha lemondana beosztásáról, mert ilyen ember nem lehet állami vezető. Szégyen, amit művelt a Kossuth rádióban.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!