A Rubicon átlépésével serege élén Julius Caesar tudta, hogy visszavonhatatlant lépett, hiszen megszegte Róma törvényét: a hadvezér csak egymagában kelhetett volna át. Innen a legendás mondás: „a kocka el van vetve”.
Vajon Orbán mennyire van tisztában vele, hogy ő is elvetette a kockát, amikor a demokratikus jogállamon alapuló intézményrendszerhez tartozó országban kerek perec közölte, hogy fel kívánja adni a liberális demokráciát? S ezzel – ahogyan Caesar a római szenátushoz – olyan kihívást intézett a nyugati világhoz, amelyet az akkor sem hagyhatna figyelmen kívül, ha erre, mint eddig, lenne hajlandósága.
Bármennyire álmélkodik is udvari médiája, nem véletlenek hát a vezető világlapok ritka egyöntetűséggel megfogalmazott cikkei: eljött az ideje (alighanem el is múlt már) az Orbán-rezsim elleni fellépésnek. A kutyaszorító kölcsönös: innen már csak hatalmas presztízsveszteséggel lehet kijutni. A nyugati hatalmak történelmi precedenst teremtenek, ha eltűrik ezt a provokatív rátámadást szövetségi rendszerük alapelveire, Orbánnak pedig immár nem elegendő pávatáncosként kihátrálnia, látványosan kellene visszavonnia tételeit, s nem kínálkozik helyette alibi szabadságharc. (Szerecsenmosdató publicistái azért megpróbálnak kihátrálni.)
Vagy mea culpázva kér elnézést és kötelezi el magát az eddig folyamatosan megsértett demokratikus normák mellett, amit nehéz lesz, avagy inkább lehetetlen a szokásos győzelmi szöveggel lepleznie, vagy megteszi a logikus lépést és belemenekül Putyin ölelő karjaiba.
Azok a cikkek éppen annak a (kelleténél jóval tovább tűrt) játszmának kívánnak véget vetni, amelyben Orbán álszentül játszhatja az unión és NATO-nbelül a putyini szerepet. S mivel – számomra rejtélyes módon – ezt a helyzetet maga provokálta ki, talán el is szánta magát e végzetes lépés megtételére.
S akkor eldől, igaza volt-e annak a jobboldali publicistának, aki azzal próbálta enyhíteni a tusnádfürdői vallomás jelentőségét, hogy csak nem hisszük: Orbán valóban egyedül terelheti más útra az országot, tényleg Caesarként.
Bármennyire vezéri egyeduralom van is, ekkora horderejű országátállítás az egész hatalmon lévő jobboldal történelmi felelőssége. Szokták emlegetni, hogy a baloldalt még nem fenyegetik a diktatúrákra jellemző megtorlások, ám a politikai hatalmat mégiscsak Orbánnal együtt birtokló jobboldali elit sem a börtönt kockáztatná a vezér megfékezésével. Nincs alibijük az országeltérítéshez tétlenül asszisztálni. De fogalmazhatunk úgy is, talán mégsem kockáztatnának akkorát, mint fog mindenki, ha Orbán az őt Putyintól még elválasztó Rubicont is átlépné.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
