Az amerikai gyerekmondóka szerint a király összes lova és embere sem tudná összerakni a magas falról lezuhant mesefigurát, s alighanem a világ összes nagyhatalma sem lesz képes visszaállítani azt a közel-keleti rendet, amelynek államhatárait majd száz éve egy brit és egy francia diplomata holmi etnikai, törzsi szempontokkal, de még az ezeréves szunnita–síita ellentétekkel sem törődve rajzolt meg. A váratlanul Bagdadot fenyegető, még az al-Kaidánál is gyilkosabb ISIS gerillák nevükben hirdetik Irak és Szíria Iszlám Államát, egy középkori berendezkedésű kalifátus kiszakítását a két országból, elkezdve a százéves térkép újrarajzolását.
Csakhogy e rémisztő – és az Öböl menti fundamentalisták által bőven pénzelt – seregnek furcsa párja is van: azok a Szaddám bukása óta rejtőzködő, ám a szunnita tájakon nagyon is beágyazott exbaathisták, akiket állítólag a diktátor egyik el nem fogott alvezére vezet. S akik meglovagolják a szunnita érzelmeket a bagdadi hatalommal szemben (bár partnereik gyilkolási mániája már nekik is sok). Valószínűleg a szunnita államok titkosszolgálatai is ott vannak a hátterükben, noha Szaúd-Arábia ezt hevesen cáfolja.
S az már nem is nagyon furcsa pár, hogy Teherán kulcstábornoka most Bagdadba rohant mentőakcióra, hiszen Irak – csak síita érdekeket képviselni hajlandó – miniszterelnöke, Maliki közismerten a nagy síita állam, Irán kliense, ifjabb Bush, de immár Obama nagyobb dicsőségére.
S már feltűnt a legeslegfurcsább pár, amelynek a hajdani diplomataduóhoz hasonló szerepe lehet az új közelkeleti erővonalak kialakításában. Hiszen már a rómaiak is tudták, hogy az ellenségem ellensége a barátom. Bár vonakodnak bevallani, Washington és Teherán javában tapogatózik, hogy egyeztethetné a maga harcát Bagdad megmentésére, s akként a szunnita szélsőségesek mindent felforgató fenyegetésének elhárítására. Ami persze csak fokozza az Öböl menti szunnita államok gyanakvását.
Volt már titkos amerikai–iráni együttműködés 2001 őszén, amikor Teherán titkosszolgálata segített az al-Kaida elleni akciókban. Most azonban ott vannak a háttérben az irániakkal folyó és finisbe érkező atomtárgyalások, amelyek megegyezés esetén eleve módosítanák a térség erőviszonyait. Hírek szerint Teherán próbálja is az összekapcsolást, az odahaza (kongresszusi választások előtt) gyengeséggel vádolt Obama kapkodását egy újabb iraki kudarc elkerülésére.
Míg a Fehér Ház igyekezne külön kezelni a kettőt, de vajon meddig képes rá, ha a szélsőségesek közelednek Bagdadhoz, s nagy szükség lesz Teherán tábornokára is?
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
