Arcán látható kínban vallotta be Obama, hogy hazája megengedhetetlen módszerekkel élt a terrorizmus elleni harcban, s ezért Amerika nevében neki, a mai elnöknek kell vállalnia a felelősséget. Holott ő aztán igazán elmúltnyolcévezhetett volna, hiszen a foglyok kínzására elődje kormányzása idején került sor, s hivatalba lépésekor tüstént betiltotta a titkosszolgálat jogsértéseit.
Ám demokráciához illően Amerikának vállalnia és nem mentegetnie kell e tetteket, pedig lenne mentség is bőven, elsősorban a rettegés a 9/11 megismétlődésétől. Erre hivatkozva az akkori elkövetők főnökei (a volt, sőt mai CIA-igazgatóktól Cheney alelnökig bezáróan) még most sem hajlandók elítélni, mert szerintük rengeteg emberéletet sikerült megmenteni a terroristákból kicsikart adatokkal. Obama azonban nem a mundér becsületét védte, hanem úgy fogalmazott, hogy a vészes terrorfenyegetés elleni küzdelemben Amerika ugyan sok mindent helyesen cselekedett, ám „némely tetteink ellenkeznek értékeinkkel”. Ha azokhoz maradunk hűek, az a leghatékonyabb eszköz e harcban – mondta az elnök. „Egy ország sem tökéletes, de Amerikát kivételessé teszi készségünk nyíltan szembenézni múltunkkal, tökéletlenségeinkkel, változtatni és jobban cselekedni.”
De erre Amerikában sem kész mindenki. Kivált az ottani jobboldalon, ahonnan most egyenesen a CIA-bűnöket feltáró szenátusi jelentés szerzőit vádolják részint pártos elfogultsággal, de értelemszerűen hazafiatlansággal is. S ehhez vitatják a jelentés leglényegesebb megállapítását: kínozni a (gyakran tévesen) lefogottakat nemcsak borzalmas bűn volt, hanem értelmetlen is. Amint azt egyébként az emberiség története is igazolja, nem véletlenül szüntették meg már a 18. században a kínvallatásokat, felismerve, hogy a megkínzottak azt mondják, amit tőlük hallani akarnak (az inkvizíció ennek látványos példája volt).
Az egykori és megkínzott hadifogoly, a bűnt hasonlóan elmarasztaló McCain szenátor stílszerűen „eretnek” pártjában, mert a republikánus hangadók váltig állítják, hogy elég volt pár adatot kiszedni e módszerrel, s azok máris nyomra vezettek, így Oszama bin Laden elfogásához is, amit a vaskos jelentés kifejezetten cáfol. Ekörül még sokáig fog folyni a politikai csata, amely netán a 2016-os választási kampányra is kihat.
Ezért sem hajlik Obama arra, amire pedig nemzetközi szervezetek is sürgetik: a felelősségre vonásra, magyarán Bush és emberei pereire. Nem kockáztathatja hazája kettészakadását, hiszen a jelentés visszhangja is elárulja, hogy a cél szentesíti az eszközt (megannyi 20. századi tragédiához vezető) vita Amerikában is szinte reménytelen: a kínzás utólagos védelmezői okkal állítják, hogy amennyiben megismétlődött volna a 9/11, az amerikai nép bármire megadta volna a felhatalmazást, amelyet egyébként a kormány akkor mindkét párttól megkapott.
S amíg Cheney-ék állítják, hogy a kínzás mentette meg a hazát ettől, a demokrata szenátorok által készített jelentés, sőt egy egykori kihallgatásfelelős is hiába cáfolja ezt. Így aztán azoknak, akik nem akarták eltussolni a botrányt, be kell érniük a feltárással, amivel aligha lehet csillapítani Amerika külvilági ellenségeinek kárörvendő ujjongását. Nem mintha a perekkel sikerülne.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
