Legendássá vált a Watergate-botrány első kongresszusi meghallgatásán Baker szenátor kérdése: „mit tudott az elnök és mikor tudta?”. Utóbb a titkos magnószalagok jóvoltából kiderült, hogy Nixon kezdettől fogva mindent tudott, le is kellett mondania végül. Most utódának, Trumpnak magának tette fel a kérdést február 16-i elnöki sajtóértekezletén egy tudósító: tudott-e valakiről, aki kampánya tanácsadójaként kapcsolatban állt az oroszokkal a választások idején? „Senkiről, akit ismerek.” Most a Fehér Ház nem véletlenül kicsinyli le egy akkori külpolitikai tanácsadó szerepét, s Trump Twitter-üzenetében jelentéktelen önkéntes segítőként említette. Mármint kedden, mert hétfőn neki is elakadt a szava: míg az első reggeli hírre, a tavalyi kampányfőnöke megvádolására még tüstént nyomogatta mobilja billentyűit, a két órával későbbi ügyészi közlés elnémította.

 
VH, 2017. november 4.


Manafort ugyan a második kampányfőnök, aki ellen vádat emeltek azóta, hogy a Nixonét irányító Mitchell járt így, s került is végül börtönbe, de őt pénzmosás és adócsalás, nem az orosz kapcsolatok okán vette elő a különleges ügyész. Mármint egyelőre, vagyis a Fehér Ház első fellélegzése elhamarkodottnak bizonyulhat. Viszont az a külpolitikai extanácsadó, Papadopoulos kifejezetten az orosz kapcsolatokon ügyködött, a Hillary Clintont besározó anyagok beszerzésén, ő pedig már bűnösnek is vallotta magát és „aktívan” együttműködik a vádhatósággal.

Méghozzá a nyár óta, s e szó hidegrázást okozhatott Trump környezetében. S nemcsak azért, mert van fotó Papadopoulosról, amint tavaly tavasszal ott ül Trump elnökjelölt tanácskozóasztalánál, tehát akár ott is, az ő jelenlétében előadhatta az orosz ajánlatot. Vélhetően tudatos ügyészi szóhasználat: aktív, vagyis nemcsak megnevezhetett már másokat, hanem a vádhatóság „bemikrofonozhatta”.

Vagyis, aki a nyár óta Trump környezetéből vele beszélt, az eltűnődhet, nem kellene-e időben követni a példáját, és szintén vádalkut kötni? Amire Mueller ügyész láthatóan törekszik, midőn súlyos börtönbüntetéssel fenyegető vádakat emelt Manafort ellen. Egy exkampányfőnök az elnök elleni vád pompás koronatanúja lenne, ha megtörik. A Watergate-lavinát is egy, a sok év börtöntől visszariadó tettes vádalkuja indította el. S őt hamar követte Nixon jogtanácsosa, Dean a szenátorok előtti leleplezésével, benne az Ovális Irodában forgó magnó sejtetésével. Szakértők szerint Mueller és rangos bűnüldözőkből verbuvált csapata – a maffiózók és „fehér galléros” visszaélők elkapásában bevált módon – „tankönyvszerűen” készíti a csapdát Trump és emberei elejtésére.

Ennek hatására egy lavina máris beindult: hírek szerint a Fehér Házban megy az egymásra mutogatás, Trump (már az FBI által vizsgált) vejét hibáztatja – Mueller kinevezéséért. A nemrég kirúgott, de az elnökért a republikánusok(!) ellenében ügyködő Bannon az alkotmányos eljárástól tart és számolgatja, ki árulná el Trumpot kormányából és pártjából. S sürgeti az elnököt, vonja el Mueller vizsgálatának pénzalapjait, míg a trumpista média az ügyész kirúgását akarja. Ebből persze egetverő botrány lenne, amint hajdan – a meghátrálásra kényszerített – Nixon esetében is. Kérdés, mit szólna hozzá a most republikánus többségű kongresszus? Vagy ahhoz a másik ötlethez, hogy Trump adjon már most elnöki kegyelmet Manafortnak és minden következőnek.

Erre az alkotmány feljogosítja, de ez – voltaképpen a bűn beismerése – szintén iszonyatos hullámokat verne. Mindenesetre egy washingtoni bárban már jó áron hirdetik a „Moscow Mueller” koktéljukat – minden következő vádemelés esetére.
 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!