Meglett az „eredménye” az utóbbi hetek belharcainak a Jobbiknál, a párttól elfordulók miatt két százalékponttal csökkent a támogatottságuk, és ezzel holtversenyben a második helyen vannak az MSZP–Párbeszéddel, amely májushoz képest kissé növelte a táborát. A Fidesz továbbra is toronymagasan vezet, igaz, most már majdnem minden ötödik fideszes gondolja úgy, hogy nem jó irányba mennek a dolgok az országban.
Fej fej mellett halad a népszerűségben az MSZP–Párbeszéd és a Jobbik, miután júniusban a szocialisták kis mértékben növelték támogatottságukat a biztos szavazó pártválasztók körében májushoz képest, miközben a Jobbik veszített a támogatottságából – derül ki a Publicus Intézet legfrissebb, a Vasárnapi Hírek számára készített közvélemény-kutatásából. Eszerint a szocialisták a teljes népességben 11 százalékon állnak, ahogy a Jobbik is, pedig utóbbi párt májusban még 13 százalékon volt ebben a körben. A Jobbik megítélésének aligha tettek jót a kilépési/ kizárási botrányok és az, hogy a belső harcok miatt ismert emberek távoznak a pártból. Miközben a biztos szavazó pártválasztóknál a szocialisták 15-ről 16 százalékra erősödtek, a Jobbik 18-ról „érkezett meg” 16 százalékra, azaz most mindkét párt ugyanott áll.
A választások óta a Fidesz szinte lecövekelt a 48-49 százalékos sávban, most éppen 48 százalékon van a biztos szavazó pártválasztóknál. Az LMP-t a jelek szerint nem viselték meg annyira a belharcok, mint a Jobbikot, pedig az ökopártnál is voltak vezéráldozatai a küzdelemnek (a felmérés idején még nem lehetett tudni, hogy Hadházy Ákos volt társelnök kilép a pártból). Ehhez képest a párt ugyanúgy 5 százalékon, a bejutási küszöbön áll, mint májusban. A DK most nem kerülne be a Házba 4 százalékos eredményével, a Momentum pedig stabilan hozta ezúttal is a májusi 3 százalékot – őket viszont beérte a Kétfarkú Kutya Párt, amely szintén 3 százalékra „erősödött” a biztos pártválasztóknál. A pártválasztásban bizonytalanok tábora továbbra is jelentős, a teljes szavazókorú népesség 42 százaléka tartozik ide.
Érdekes folyamatokat mért ugyanakkor a Publicus Intézet abban a kérdésben, hogy a választók mennyire elégedettek azzal, ahogy az országban mennek a dolgok. Az inkább elégedett és inkább nem elégedett vonal májusban csaknem összeért (49 és 50 százalék), amire az utóbbi három évben nem volt példa. Júniusban viszont az elégedett csoport 47 százalékra csökkent. Ennél érdekesebb azonban, hogy míg májusban még a fideszesek 86 százaléka válaszolta azt, hogy jó irányba mentek a dolgok, ez mostanra 80 százalékra apadt, azaz minden ötödik Fidesz-szimpatizáns szerint nem jó az irány. Különös módon a Jobbik szavazóinak most csak alig több mint tizede (12 százaléka) állítja azt, hogy elégedett az országban zajló folyamatokkal, miközben a múlt hónapban még kétszer ekkora, 24 százalékos volt ez az arány.
Bő két hónappal a parlamenti választás után a választók lendülete és érdeklődése is kezd lankadni. Most már csak 73 százalékuk mondja, hogy biztosan elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a választások, miközben májusban 77 százalék válaszolta ugyanezt. Érdekes módon ez még így is magasabb, mint amekkora a tényleges választási részvétel volt április 8-án (70 százalék), amire az a magyarázat, hogy az emberek szeretik aktívabbnak, a közélet iránt fogékonyabbnak mutatni magukat, mint amilyenek valójában.
1187,5 milliárd forint hiányt mutatott az év első öt hónapjában az államháztartás központi alrendszere. Mint a Világgazdaság írta, ez az egész évre előirányzott összeg 87,3 százaléka. Tavaly január és május között 214 milliárd volt ez a mutató, vagyis most ötször akkora a költségvetés hiánya, mint tavaly ilyenkor.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
