A berlini filmfesztiválon Fliegauf Bence cigánygyilkosságokról szóló filmje elnyerte a zsűri Ezüst Medve nagydíját, de még a filmnél is nagyobb figyelmet keltettek a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szórólapjai, amelyek a ledermedt sajtótól a der Medve díjat kapták meg. A minisztérium ugyanis azt igyekezett elmagyarázni leiratában, hogyan kell értelmezni a művet.
Fazekas Mihály: Ludas Matyi
A mű nem mentes a Magyarországot zsigerből lejáratni akaró szociálliberális propaganda szokásos csúsztatásaitól. Ahelyett, hogy a libás Bajnai Gordon viselt dolgait tárta volna föl elbeszélő költeményében, a szerző a Döbrögi-ellenes kampány uszályába került, s eltorzítva, történelmi összefüggéseiből kiragadva, egyoldalúan ábrázolta az eseményeket. A Döbrög vármegye legitim vezetése elleni olcsó populista kirohanás célja kétségkívül a lejáratás. Ebben az ügyben ugyanis kétségkívül Ludas Matyi a ludas. A szerző a hangsúlyt a társadalmi feszültségek élezésére helyezi, ahelyett, hogy bemutatná, mennyi fontos intézkedés történt és történik napjainkban is a többszörösen hátrányos helyzetű vidéki fiatalság esélyegyenlőségének megteremtése érdekében. Hangsúlyozzuk, hogy a mű cselekménye idején, még nem Handó Tünde volt az Országos Bírói Hivatal elnöke, így Ludas Matyi ügyében született, némelyek szerint vitatható ítélethez a jelenlegi kétharmadnak semmi köze. S bár igaz, hogy a kormányzat jelentősen szigorította a fiatalkorúak büntetési tételeit, a „süvegelés elmulasztása” szabálysértés az ötven botütésnél ma már lényegesen enyhébb elbírálás alá esik. Az utólagos vizsgálatok bebizonyították: az agyba-főbe verés semmilyen módon nem befolyásolta a helyi libatulajdonosokat abban, hogy portékájukat önként és bérmentve Döbrögi-tulajdonba adták, vagy, ahogy manapság mondanák, döbrögösítették, hogy így mentsék a ludakat a rájuk leselkedő uzsorás karvalytőke karmaiból, amely bizonyára eltőzsdézte volna őket.
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
A mű történeti eseményeken alapul (történetesen tényleg van egy vár Egerben), azonban nem megfelelő értelmezés esetén alkalmas lehet arra, hogy éket verjen a török és a magyar nép hagyományosan szoros barátsága közé. „Csok kücsük elma vár dzsebimben”, azaz a „Sok kicsi alma van a zsebemben” mondatok hasonlósága világosan jelzi, hogy a két nyelv, a két nép nem esett messze a közös almafától, s nem szabad hagyni, hogy egy-egy olyan szerencsétlen félreértés, mint például a mohácsi vész vagy a 150 éves hódoltság károsan befolyásolja gyümölcsöző kapcsolatainkat. – Magyarország és Törökország között nagyon mély a kulturális és nyelvi összetartozás érzése, a két országot politikai, gazdasági és stratégiai partnerség köti össze – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter, miután hivatalában fogadta Ahmet Davutoglu török külügyminisztert. Törökország kiemelt fontosságú külkereskedelmi partnerünk, az unión kívüli országok között nyolcadik, összességében a 22. exportpiacunk. Ezért fontos a mű helyes értelmezése, hogy azokat a részeket érezzük belőle hangsúlyosnak, amelyek összekötnek bennünket, nem pedig azokat, amelyek elválasztanak. Itt szeretnénk megnyugtatni török barátainkat, hogy a műben szereplő kardélre történő hányás Magyarországon nem általános jelenség. Ugyanígy biztosíthatjuk önöket, hogy a magyar lányok-asszonyok csak a legindokoltabb esetben öntik le forró szurokkal a hozzájuk közeledni kívánó lófarkas férfiakat.
Jó hír török barátaink számára, hogy az egri vár ma már a hét minden napján szabadon látogatható. Belépőjegy felnőtteknek 1100 forint, nyugdíjasok és gyerekek a felét fizetik. Ha el kívánnák foglalni a várat, akkor érdemesebb havi bérletet váltani.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
