Bojkottra szavaz a többség

A bizonytalanok táborát májusban a pártoktól elfordulók növelték.

Lassan másfél hónapja tartó komoly politikai dilemmában adnak némi iránymutatást a választók az ellenzéki oldalnak. A Publicus Intézet lapunk számára készített májusi kutatása ugyanis azt mutatja: a többség (54 százalék) ugyan egyetértett azzal, hogy a megválasztott ellenzéki képviselők vegyék át a parlamenti mandátumukat, azaz üljenek be a parlamentbe (igaz, 36 százalék szerint ezt nem kellett volna megtenniük), ugyanakkor többen vannak azok, akik szerint a Házban bojkottálni kellene a Fidesz munkáját. Ez utóbbit a válaszadók 57 százaléka támogatja, szemben az ellenzők 29 százalékos táborával.

A két adat, illetve a két kérdésre adott válaszok látszólag ellentmondanak egymásnak, hiszen miért akarná beültetni a többség a parlamentbe az ellenzéki képviselőket, ha utána – szintén a többség – azt várná, hogy ott ne csináljanak semmit. Valójában azonban arról van szó, hogy a megválasztott képviselőktől elvárják a munkát, de azt is, hogy álljanak ellen a Fidesz törekvéseinek a parlamentben, és ne támogassák lényegében semmiben a kormánypártokat. A választás utáni napokban komoly dilemmák kerültek elő az ellenzéki, más szóval illiberálisellenes oldalon, hogy vajon legitimálják-e a számtalan trükkel (a választási szabályok átírásával, a korlátlan médiakampánnyal, a győzteskompenzációval, a külhoniak szavazataival stb.) elért kétharmados Fideszgyőzelmet, vagy parlamenten kívüli eszközökkel politizáljanak tovább. A választási eredmények ismeretében szervezett utcai tüntetések is lényegében azt üzenték, hogy az ellenzéki képviselőknek és az ellenzéki politikának az utcán a helye. A friss Publicus-kutatás szerint viszont három válaszolóból kettő azt állítja, parlamenti keretekben kell a bojkott.

Érdekes képet mutatnak a válaszok pártok szerinti bontásban. Abban a kérdésben, hogy nem is kellett volna felvenniük a mandátumukat az ellenzékieknek, az MSZP szimpatizánsai a legradikálisabbak: 42 százalékuk egyetért ezzel, és ennél valamivel kevesebben, 39 százaléknyian nem. A Jobbiknál kétharmados többségben vannak a mandátumpártiak, a Fidesznél pedig – érthető módon – több mint négyötödös többségben. A beülni, de bojkottálni verzióban viszont nagy az ellenzéki szimpatizánsok összhangja, legalábbis a két nagyobb párt esetében. A szocialista híveknek  69, a jobbikosoknak pedig a 75 százaléka, sőt még a bizonytalanok többsége is ennek a pártján áll. Ugyanakkor nem tudni, a bojkott mennyire lehet célravezető és eredményes, hiszen a Fidesznek kétharmados többsége van, amivel bármit átírhat, akár az alaptörvényt is, méghozzá az ellenzék kihagyásával. A bojkott erre a helyzetre nem megoldás, azt viszont kétségkívül jelzi, hogy az ellenzék nem adja az arcát ehhez a parlamenti színdarabhoz.

A pártok népszerűsége a választás óta eltelt bő egy hónapban érdemben nem változott, viszont a bizonytalanok száma emelkedett – utóbbi csoportot a pártoktól elfordulók hizlalták.

A Fidesz továbbra is a választási listás eredménye környékén, némileg az alatt áll. Április 8-án a listás voksok 49,6 százalékát szerezték meg, ami mostanra 48 százalékra változott a biztos szavazó pártválasztók körében. Ebben a körben a Jobbik 18, az MSZP 15, az LMP 5, a DK pedig 4 százalékon áll. Vagyis a szocialisták kivételével most minden parlamenti ellenzéki párt rosszabb eredményt érne el, mint áprilisban, a Demokratikus Koalíció be sem jutna a parlamentbe. Vélhetően az ellenzék nagy részétől, illetve a Fidesztől elfordulók gyarapították ugyanakkor a bizonytalanok táborát, amely az áprilisban mért 37 százalék után most már 40 százalékos, vagyis tíz megkérdezettből négyen tartoznak ide.

Az országban zajló folyamatokkal ugyanakkor egyre többen elégedettek. Ez most 49 százalék, miközben a nem elégedettek tábora 50 százalékos, azaz a két „szektor” lényegében kiegyenlítődött. Ilyen szoros eredményre az utóbbi három évben nem volt példa, hiszen mindig az elégedetlenek voltak jóval többen.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!