Ted Turner már három évtizede, az első globális hálózat megalapításakor sejthette, hogy egy mindenhová bekukkantó amerikai tévétársaság a világ rossz rezsimjeinek pofozógépe lesz, s az atlantai székházban hamar meg is szokták a diktatúrákból jövő ócsárlásokat, sőt vádakat.

 
Avar János

Amiben persze az időközben nyakukra nőtt vetélytársakkal is osztoztak, utóvégre az önkényurak bűnbakigénye nem csökken. Már Dzsingisz kán is lenyilaztatta a rossz hírek hozóit. De attól talán még az edzett atlantai vezérek is meghökkentek, hogy egy Nyugathoz tartozó demokráciában egyenesen puccsista összeesküvők hírébe keveredtek. Hiszen egy valóban ilyen típusú országban tisztában lehetnek a szabad média működésével, egy ottani kormányhivatalnak mégsem a hajdani Kremlhez illene hasonlítania. Csak aki – Duna menti szóhasználattal – kézi- vezérli a mameluk sajtót, az hihet a szélsőségesekre jellemző összeesküvés-elméletben, az egymással vetélkedő szerkesztőségek „vezényelhetőségében”.

No, meg az is, akinek múlhatatlan szüksége van az ilyesmire fogékonnyá tett táborában fogyasztható kódszavakra. Ezért kár is találgatni, melyik CNN-riport vagy tudósító verhette ki a biztosítékot budapesti körökben: nyilván olyan nyugati sajtószerv kellett, amelyet a hazai kábeltársaságok is felvettek kínálatukba, vagyis közismert. Hajdanán a sztálini koncepciós perek összetákolói is előbb kiötölték milyen jellegű vádlottakra van igényük, majd megkeresték rá a delikvenseket. S nem akarom elvenni a CNN kétes dicsőségét, de szerintem valójában csupán Clintonné nagyságos asszony szalonképesnek vélt kódjeleként szerepelt a híresztelésben. Mert, ugye, a State Department főnökét mégsem tanácsos puccsistának nyilvánítani, noha történetesen ő valóban egyike lehet ama – sajnos szaporodó számú – nyugati vezetőknek, akik nagyon is szívesen látnának egy budapesti őrségváltást. Ami ma értelemszerűen (a puccsnak csupán hanyag módon nevezhető) palotaforradalommal képzelhető el, mondjuk úgy, mint a kormánypárti publicista által Thatcher reinkarnációjának láttatott vezér eredeti modellje esetében történt, amikor a tory alvezérek fellázadtak az őket zsákutcába vivő kormányfő ellen. S ha ilyen – az unió demokratikus jellegét féltő – valóságos nyugati vágyak vannak, meg a zsákutca is realitás, ki képzelheti, hogy az atlantai (meg berlini, párizsi, washingtoni stb.) szerkesztők nem lesik a Brutusokat? Hát persze, hogy ott szeretnének lenni, ha tényleg bukna az európai vádlottak padjára ültetett politikus. De hogy képesek lennének ők buktatni?!

Szegény CNN úgy kerülhetett ebbe, mint Pilátus a krédóba: „erről a helyről” nem – Rákosi módjára – „az imperialistáknak” üzenhettek, hanem a helyi alvezéreket kellene a „puccsra” csábulástól elrettenteni. Majd a (kormánypárti lapot is elérő) kiszivárogtatás cáfolgatása nyomán a nagy egységet bizonygatni. Ahogyan az Európa keleti felének korábbi korszakaiban volt szokás és a harmadik világ diktatúráiban ma is kötelező módi.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!