Újabb tanév zárult le a Fidesz oktatáspolitikája által „leuralt” iskolákban, és bár valamivel kevesebb tiltakozásnak, hangos kiállásnak lehettünk tanúi, mint a korábbi években, ez távolról sem jelenti azt, hogy a problémák megoldódtak volna.
Sőt a viszonylagos csend inkább annak köszönhető, hogy a kormányzat hatékonyan hallgattatta el, pacifikálta a kritikus hangokat, az oktatás szereplőinek egy része beletörődésből, mások félelemből nem fogalmaznak meg kritikát.
Hiszen az elmúlt években jól látszott, hogy a „panaszkodó” iskolaigazgatók sorsa az eltávolítás az intézményük éléről, akár a tantestület és a szülők, diákok akarata ellenére is. Helyükre jellemzően a kormánypárthoz lojális pedagógusokat vagy a tankerületek számának lecsökkentése miatt pozíció nélkül maradt, könnyen irányítható „ejtőernyősöket” helyeztek. Márpedig ha az igazgató hallgat és engedelmeskedik, a tantestület is inkább csöndben marad. Eközben az utóbbi évek meggondolatlanul, egyeztetés és szakmai megalapozottság nélkül hozott intézkedései folyamatosan rombolnak, és lassan egy teljes generáció tanulóéveit teszik tönkre.
Bizonytalan, hogy a nyilatkozatai alapján oktatásügyben teljesen analfabéta Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter vezetése alatt milyen jövő vár az iskolákra, pedig jelenleg is komoly döntések lógnak a levegőben. Bódis József oktatási államtitkár kinevezését akár pozitív jelnek is lehetne tekinteni, aki a Magyar Rektori Konferencia elnökeként és a Pécsi Tudományegyetem rektoraként tavaly még határozottan megvédte a CEU-t és amellett foglalt állást, hogy az egyetemnek mindenképpen Magyarországon kell maradnia. Mégis kevés esély van rá, hogy mostantól a józan ész szava uralkodik majd az oktatási államtitkárságon, az oktatáshoz értő szakértő szereplők szerint a döntések mindig „feljebb” dőlnek el.
Az érdekképviselet esélyei is bizonytalanok – mindkét nagy oktatási szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) élén is váltás történik. A kormány politikáját rendre élesen bíráló Mendrey László PDSZ elnököt egy korábbi Fidesz-támogató, azóta állítólag kiábrándult ember, Szűcs Tamás váltotta. Az még nem ismert, hogy a PSZ élén ki folytatja Galló Istvánné munkáját, de sokan attól tartanak, hogy az új szakszervezeti vezetők kevésbé ütnek majd meg kritikus hangot, bár az eddigi elnökök is csupán apró, részsikereket tudtak elkönyvelni, gyökeres változást nem tudtak elérni.
Közben a tiltakozásokból kinőtt legnagyobb civil szervezet, a Tanítanék is „tetszhalott” állapotban van, a tüntetésekben és akciózásban elfáradt aktivisták az érdekérvényesítés további lehetőségeit keresgélik, de az elmúlt évek azt mutatják: semmilyen szakmai érv, de még a polgári engedetlenség és a tüntetések sem hatják meg a döntéshozókat. A Tanítanék legnagyobb eredménye, hogy a demokratikus ellenzéki pártok az év elején Oktatási Minimumot írtak alá, és garantálták, hogy kormányra kerülésük esetén ciklusokon átívelő, korszerű, gyermekközpontú, autonóm és megfelelően finanszírozott oktatási rendszert hoznak létre. Terveiket felülírta az élet, na meg a választói akarat, a politikusok azóta inkább a sebeik nyalogatásával vannak elfoglalva, mint szakmai kérdésekkel.
Vagyis félő, hogy a következő időszakban a Fidesz szinte ellenállás nélkül viheti át a terveit, amiből van bőven. Nem került le a napirendről a 9 évfolyamos iskola ötlete, amit ugyan a szakértők sem tartanának feltétlenül rossznak, viszont a jelenlegi körülmények között plusz egy év a rossz rendszerben csak elmélyítené a problémákat. Már az is látszik, hogy a jövő évi költségvetés vesztese az oktatás lesz: a szerdán bemutatott tervezet szerint mindössze 15 milliárddal kap többet, mint idén, ez a többlet pedig az inflációt sem fedezi. Közben a nyilvánosság szinte teljes kizárásával készül az új Nemzeti Alaptanterv, és Simicskó István személyében már kormánybiztost is kapott a hazafias nevelés – vagyis elkerülhetetlennek tűnik, hogy a gyerekek terhei a hátrafelé nyilazással, vagy legalábbis valami hasonlóan hasznos elfoglaltsággal gyarapodjanak. És ez még a kisebb baj, mert a jelek abba az irányba mutatnak, hogy a kormány tovább szűkítené a gimnáziumi férőhelyek számát, és egyre többeket terelne a korszerűtlen, gyenge szakképzésbe, ezzel pedig sok tízezer gyerek boldogulási esélyeit aknázhatja alá.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!