Európa szemeszter

Legfeljebb az, hogy az ígértetek szerint addigra végre elkészül a Margit híd, bár kevéssé valószínű, hogy ettől csökkennének a pesti dugók: sok külföldi delegáció, sok útlezárás. A fővárosi utakon tehát nem szűnik az anyázás. A politikai csatatéren viszont csak most kezdődik, soros elnökség ügyében legalábbis. A volt külügyminiszter szerint Brüsszelben komolyak az aggályok a magyar kormány felkészültségével, alkalmasságával kapcsolatban. A jelenlegi külügyminiszter azonnal összefogásra szólított fel, miközben a Fidesz verbális lángszóróval támadt „az ország érdekeit sértő” nyilatkozóra. A hétvége híre, hogy a miniszterelnök szóvivője örömmel jelentette be országnak-világnak, Orbán Viktor személyesen vette kezébe a soros elnökségi felkészülés irányítását. Na, akkor megnyugodhatunk. A soros elnökség nem lehet kudarc, ez senkinek nem érdeke, sem itthon, sem külföldön. Nem lehet kudarc azért sem, mert a bénázó országokat az unió szakapparátusa úgyis megmenti majd a teljes leégéstől. Így történt ez a kormányválsággal, elnök és miniszterelnök párharcával, összezavart gázválsággal tarkított cseh elnökség idején is. Ettől még a brüsszeli folyósokon máig kézbe temetett arc a legenyhébb reakció a cseh elnökség említésekor, a renomén esett csorba kihat az érdekérvényesítés képességére is. Bármennyire is túlélhető, Magyarországnak el kell kerülnie a mégoly korlátozott hatású leégést. Vannak e tekintetben aggodalomra okot adó jelek. Magyarország lesz az első elnök, ahol a miniszteri tanácsüléseket államtitkárok fogják elnökölni, merthogy a magyar kormányzati struktúra sehogyan sem illeszkedik az uniós szerkezethez. Értetlenséget váltott ki az is, hogy az Orbán-kormány sorozatban cseréli az uniós szakdiplomatákat, olyanokat, akik a felkészülés egészét végigkövették egy-egy döntés-előkészítő munkacsoportban, a hazai politikától teljességgel függetlenül. Saját embereik még a kilincset keresik, bemutatkozni sem lesz idejük az elnökség kezdetéig. A felkészülést érdemben nehezíti a magyar EU-misszió vezetőjének leváltása, paranoid politikai bizalmatlanságból. A legnagyobb gond azonban, ami a kormány tettiből és szavaiból itthon és külföldön is félreérthetetlenül árad: kényelmetlen kényszernek tekintik a tagállami működésből fakadó szabályokat. Márpedig ez bizony egy korlát. Korlátja mindenféle szabadságharcos illú zió nak, fülkeforradalmi hevületnek. Korlát, ami valóságból épült. A magyar kormány csak akkor tudja sikeresen abszolválni az elnökség komplex feladatát, ha alkalmazkodik a fősodorhoz. Van itt egy téma a magyar elnökség még meg sem faragott asztalán, ami méltatlanul kevés visszhangra lelt eddig. Úgy hívják, Európai Szemeszter. Pedig ha ezek a tervek, vagy csak egy részük megvalósul, az túlzás nélkül úgy fejezetet nyit az európai együttműködésben. Arról van ugyanis szó, hogy Van Rompuy EU elnök és Barroso EB-elnök Merkel kancellár erős támogatásával személyes agendájává is tette a költségvetési szigor erősítését a tagállamokban. Eddig a konvergenciaprogramok és azok felülvizsgálata nem sokban korlátozták a tagállami kormányokat abban, hogy olyan költségvetést fogadtassanak el saját parlamenti többségükkel, amilyet akarnak. Brüsszelbe csak utólag kellett számokat küldeni, a hazai költségvetésekben lehetett trükközni, kreatívan számolni. Az unió ennek véget vetne. A javaslat értelmében a tagállamok felülvizsgálhatják egymás éves költségvetési terveit, mielőtt azt a nemzeti döntéshozás jóváhagyja. Ennek értelmében a tagállamoknak az adott év első felében, még a költségvetés hazai elfogadása előtt ismertetniük kellene a többi tagállammal költségvetési terveiket. A második javaslat szerint amennyiben valamely tagállam nem veszi figyelembe az EB figyelmeztetését, vagy a költségvetési hiány szintje túl gyorsan emelkedik, úgy az EB már a 3 százalékos hiány elérése előtt is szankciókat alkalmazhatna a rosszul teljesítő tagállammal szemben. Hogy világos legyen: nincs többé sem szabadságharc, sem trükközés. Soha nem próbált fegyelmezett költségvetési tervezés van, amibe beleszól az unió, ráadásul véleményét, saját számait nyilvánosságra is hozza. Ha a javasolt szankciókat az állam- és kormányfők el is utasítják majd, ennek alapján a piac fog olyan nyomást gyakorolni a nemzeti kormányokra, ami elkerülhetetlenné teszi a fegyelmezett költségvetési tervezést és gazdálkodást. Mindezt egy olyan ország soros elnöksége alatt fogja napirendre tűzni az unió, amelynek kormánya szabadságharcnak nevezte az unió gazdasági tárgyalóinak hazaküldését, amely száz napot szánt annak kitalálására, hogyan lehet kibújni az egyszer már elfogadott hiánycél szorításából, és amely nagy nehezen ugyan elkötelezni látszik magát a szigorú szabályok betartása mellett, de még mindig azt hiszi, hogy mindezt érdemi reformok és megszorítások nélkül, a nagy magyar semmittevéssel képes elérni. Nemsokára kezdődik a nagy fellépés, a kulisszák mögött már zajlik a készülődés, a telt ház garantált. Ideje lenne hát megtanulni a szerepet.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!