A kormányrúd több mint hét éve az övék, a felelősség még mindig a korábbi kormányoké – ezt mutatja az Emberi Erőforrások Minisztériumának reakciója a héten napvilágot látott PISA-eredményekre.
A most közzétett adatok ugyanis tovább árnyalják a tavaly nyilvánosságra hozott siralmas matematika és szövegértés eredményeket. 2015-ben a fejlett országokat tömörítő OECD tanulói teljesítménymérés programjának történetében először a diákok együttműködési képességét, együttgondolkodását is vizsgálta, ennek az eredményeit hozták nyilvánosságra most, egy évvel az első adatok publikálása után. Szomorú, hogy senkit nem lepett meg: a magyar diákok a régióban a rosszul teljesítők között végeztek, világszinten pedig messze elmaradtak az átlagtól. Márpedig ezek azok a készségek, amelyek az élet minden területén, a munkahelytől a családi környezetig meghatározzák, mennyire lesz képes jól teljesíteni egy fiatal a jövőben. Ráadásul a csapatmunkára, a konfliktusok kezelésére való képesség a diákok körében – hogy, hogy nem – éppen azokban az országokban a legjobb, ahol az oktatás színvonala magas – ők egyaránt jók a hagyományos diszciplínákban, és ezeknek az egyre fontosabbá váló készségeknek a területén is.
A magyar oktatási döntéshozók baromira unhatják már a finn példa emlegetését, jó hír számukra, hogy lehet már más országok felé tekingetni is. Köztük van olyan is, amely történelmi örökség tekintetében nem is áll olyan messze hazánktól: ma már az észtektől is nyugodtan lehet puskázni, ha az oktatásról van szó. De sokkal jobban dolgoznak csapatban a magyar gyerekeknél a szlovén, a cseh, a horvát vagy éppen a lett diákok is, hogy csak a kelet-európai és posztszovjet országokat említsük.
Miközben egyre több ország ismeri fel, hogy szembe kell nézni a jövő kihívásaival, és fel kell vértezni a gyerekeket az alkalmazkodás, együttműködés, csapatmunka és a folyamatos tanulás képességével, nálunk kis túlzással azon megy a vita, hogy vajon elsüllyed- e a magyar kultúra a felejtés mocsarában, ha a tananyagból ne adj' isten kimarad egy Jókai-regény, elhülyül-e a fiatalság, ha nem olvassa el a Csongor és Tündét. Ezeket a vitákat persze le kell folytatni, ha lehet, minél hamarabb, de ma még minden újító hang elvész az oktatási rendszer recsegésének folyamatos zajában. Ha másra nem is, legalább a legnagyobb nemzetközi oktatási kutatás eredményeire érdemes lenne odafigyelni. Ehhez képest mit reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma a PISA-eredményekre?
„Az Oktatásért Felelős Államtitkárság ismételten felhívja a figyelmet arra, hogy az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA-felméréseken mutatkoznak majd meg” – írták a 168 óra kérdéseire. Akár azt is hozzátehették volna: Gyurcsány. Szerdán a kulturális bizottság meghallgatásán Pósán László fideszes képviselő nem is bírta megállni és közölte: mindez az MSZP hibája, hiszen a mért tanulók 2006-ban kezdték az általános iskolát. Miután megmagyarázták, hogy ezekhez az eredményekhez az ő tevékenységüknek a világon semmi köze, újra előhúzták a tavaly már sokszor citált úgynevezett TIMSS-felmérés eredményeit.
Ez ugyan semmit nem mond a 21. században elengedhetetlen kompetenciákról, de kiválóan megmutatja, hogyan képesek visszamondani a tanórán hallott száraz adatokat a gyerekek. Vagyis alapvetően a saját maguk által támasztott elvárásokhoz méri az országokat: hiába a „nemzetközi átlag feletti” eredmény, ha a magyar oktatási rendszer olyasmit követel, aminek semmilyen gyakorlati haszna nincsen. És miközben a döntéshozók körében a jövőbe tekintés helyett a hátrafelé mutogatás folyik, a magyar diákok egyre inkább lemaradnak. A felelősséget a sorsukért pedig senki nem vállalja.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!