VASÁRNAPI HÍREK - A KÜLÖNVÉLEMÉNY - F. Szabó Kata vezércikke.
Nehéz eldönteni, hogy tudatos romboló szándék és valami balsejtelmű politikai akarat vagy egyszerű szűklátókörűség és rossz tanácsadók vezetik a döntéshozók kezét az oktatás ügyében. A következő hetekben teszi le utolsó vizsgáit a korosztály, amelynek középiskolai éveit már masszívan meghatározta az Orbán-kormány oktatáspolitikája. Nevezhetjük őket kísérleti nyulaknak is, és a címke egyáltalán nem túlzó. Laboratóriumnak az ország szinte összes iskoláját használják, amelyek működésébe idén január 1-jétől – amikor a fenntartás után az intézmények üzemeltetése is a méltóbb emlékezetre érdemes Klebelsbergről elnevezett szervezetszörnyhöz vagy a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került – már a helyi önkormányzatok sem szólhatnak bele. A helyi igények érvényesítése nyilván veszélyeztetné a kísérlet reprezentativitását. Mérleget csak egy-két év múlva, a foglalkoztatási statisztikák alapján lehet majd vonni, de már most nagy rá az esély, hogy a „tesztalanyok” egy része az állástalanok számát szaporítja majd.
A tavaly decemberben publikált siralmas PISA-eredmények akár figyelmeztetéssel is felérhettek volna a kormány számára, de ki mondta, hogy törődni kell egy, a hanyatló Nyugaton összeállított felmérés eredményével, ami holmi alapkészségeket mér. Van nekünk saját kompetenciamérésünk, azon stabilan jól teljesítenek a diákok.
A kísérlet várható kudarca éppen abban a szegmensben, a korábban szakközépnek nevezett iskolákban látszik a leginkább, amelyet a szakértők a magyar iskolarendszer egyik legsikeresebb vívmányának tartottak. Az alsó- középosztálybeli családok gyerekeinek előrejutását az érettségi mellett egy szakmával is biztosító iskolatípust először a közismereti tantárgyak óraszámának minimálisra csökkentésével, majd idén az érettségi szabályok megváltoztatásával tették végleg tönkre. (Erről lásd cikkünket a friss Vasárnapi Hírek 11. oldalán: "Elpuskázott érettségi".)
A szakgimnáziumokból való továbbtanulás ma már olyan nehezített pálya, amelynek leküzdése után egy egyetemi vizsgaidőszak fáklyás menet lehet egy diák számára, csak jusson el odáig valahogy.
A tesztalanyok számára (nevezhetnénk őket az egyszerűség kedvéért gyerekeknek) jelenleg egyetlen menekülőút van: ha egyházi fenntartású iskolába járnak. Furcsamód ez jelenleg az oktatás egyetlen olyan része, ahol a tanárok szabadon választhatnak tankönyvet, az iskola saját tanterv szerint oktathat, az igazgatók pedig önállóan gazdálkodhatnak az állami fenntartású iskolákénál jóval több pénzből. Épül, szépül az iskolarendszer az iskolarendszeren belül, ahol nagy eséllyel elitképzés folyik majd. Jól látszik ez abból, hogy az egyházi intézmények száma a 2010-es 572-ről az idei tanévre 1308-ra növekedett. És bár az egyházak a halmozottan hátrányos helyzetű településeken is működtetnek iskolákat, egyre több jó nevű intézményért jelentkezik be egy-egy felekezet. A másik menekülési lehetőség az alapítványi és magániskolák világa lenne, amit évről évre módszeresen sorvaszt el a kormány, annak ellenére, hogy a szülők sokkal szívesebben választanák ezt a lehetőséget, mint az ideológiai semlegességet jobbára még csak nem is nagyon ígérgető egyházi intézményeket.
A gyerekek százezreinek bevonásával folyó kísérlet a következő években újabb szintekre lép. Rohamtempóban készül, és 2019 szeptemberétől már be is vezetnék az új Nemzeti Alaptantervet, ami a szakértők szerint ugyan nem is nemzeti, nem is alap, viszont várhatóan tovább növeli a gyerekek terheit, akik már most is többet „dolgoznak”, mint a legtöbb felnőtt. De mint tudjuk, teher alatt nő a pálma, különben is, hogy derülhetne ki másképp, mekkora nyomást bírnak ki a kísérleti alanyok. A lex Taigetoszként elhíresült jogszabály értelmében lehet majd osztályozni matekból a számolási vagy helyesírásból a nyelvi nehézségekkel küzdőt, legfeljebb megbukik újra és újra, akkor is, ha más tantárgyból kiemelkedő. Aki nem tudja tartani a tempót, menjen szakiskolába – ez a mesterterv.
Ennek kapcsán csütörtökön végre ismét utat mutatott az ország legbölcsebb „oktatási szekértője”, Parragh László iparkamarai elnök. Szerinte túl erős a gimnáziumok „elszívó hatása”, és óriási hiba, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni ilyen iskolákat, mert így nem jut tanuló a szakiskolákba, ahol pedig a gazdaság jövőbeni szárnyalásának letéteményeseit képzik. Tekintsünk el a ténytől, hogy „óriási” tévedés, hogy a településvezetőknek még bármi köze lenne gimnáziumok bezárásához vagy éppen alapításához. Parragh zagyvaságai csak akkor nem lennének aggasztóak, ha nem tudnánk: ő a miniszterelnök első számú tanácsadója oktatásügyben.
Sok arctalan szakértő és tanácsadó mellett ő is ott lebzsel a boszorkánykonyhában, ahol a diákokra váró következő intézkedések hagymázas tervei születnek. Márpedig gyerekeken kísérletezni bűn, ráadásul ez esetben még a bírságot is ők fizetik, nem kevesebbel, mint a jövőjükkel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
