Egy hét van hátra a négy évből, ideje volt, hogy megértsük, miért nézünk ki úgy, ahogy. A helyes megfejtés ott van, ahol eddig senki nem kereste, celebország celeblapjában, a Story magazinban. Mesélt a felesége a miniszterelnökről, adott hozzá, mint írják, használati utasítást.
Nemcsak nekem tűnt fel ebben a kiskátéban közölt történet, mikor is valamiféle síversenyen indultak ők ketten egykoron, Anikó lett az első, Viktor a második, de mire eredményhirdetésre került volna a sor, Viktor elintézte, hogy külön hirdessenek győztest női és férfi kategóriában. Azt eddig is tudtuk, hogy nem szeret veszíteni, olyankor szokott égni fél Budapest, de a vereség elkerülésére a módszere finomodott az eltelt évek alatt. Akkor még utólag írta át a verseny szabályait. Most már előre megtette.
Erről a választási rendszerről, aminek keretei között egy hét múlva szavazni lehet, leírták vagy ezerszer már, hogy a Fidesz hatalmi érdekeire van szabva. A választókerületek határainak átrajzolásától a kampányfinanszírozás átalakításáig minden elemében a Fidesz felé lejt a pálya – na ja, ennek előnyei a síversenyeken kitapasztalhatók. A rendszerváltozás óta először korlátozottan szabad és semennyire sem méltányos választás lesz a jövő heti. Korlátozottan szabad, mert azért a Fidesz igenis legyőzhető, de unfair, mert ennek lehetőségét minden eszközzel nehezítik. Ám ami igencsak messze vezető fejlemény, hogy immár okkal és joggal vethető fel a választás legitimitásának kérdése is.
Érzi ezt a lankák férfibajnoka, nyilván nem véletlenül nyilatkozta a Békemenet központi lapjának, hogy „ha egyértelmű és elsöprő sikert érünk el, akkor nem lesz miről beszélni”. Szerinte akkor lesznek nemzetközileg is releváns viták, ha csak „fej fej mellett” tudnak többséget szerezni. Tekintsünk most el attól, hogy a vereség eshetősége nem része a gondolatmenetnek, hiszen ezek a mondatok nyilvánvalóan a saját tábor aktivitását igyekeznek fokozni. És erre a célra akkor is alkalmasak, ha nem igazak. Lukasenkónak sem szokott sikerülni hihetően magyarázni a mégoly egyértelmű és elsöprő sikerét Belorussziában, s minekutána a magyar választási rendszer visszásságai a voksolást ellenőrizni hívatott EBESZ-nek is feltűntek, akárhogy is alakul, a legitimációs kérdés felvetődik bizonyosan. Mert – ahogy arról minap a szuveren.hu oldalon közölt figyelemre méltó írás is értekezik – egy választásnak nem egyedüli jelentősége, melyik pártja kapja a legtöbb a szavazatot. Komoly tétje, Magyarországon különösen az, hogy milyen arányok alakulnak ki az egyes pártok között. Nem véletlen, hogy Orbán tegnapi békemenetes beszédével is egyértelműen a kétharmadot célozta meg újra, ahogy Tölgyessy Péter írta a héten: ebben az új hatalmi szerkezetben igazán zökkenőmentesen csak kétharmaddal lehet kormányozni. Csakhogy éppen a pártok közti arányokat torzítják előre megfontolt szándékkal a választási szabályok, és emiatt „egyértelmű és elsöprő” választási győzelem sem feltételez elsöprő és egyértelmű társadalmi akaratot.
Ráadásul erre a hétre a sejtésnél már jóval több: bűncselekmények alakították ezt a választást olyanná, amilyen lesz jövő vasárnap. A szavazólapon szereplő pártok több mint fele csalással szerzett jogot az indulásra (no meg nem kevés kampánypénzre). Ráadásul ez a csalás viszonylag könnyen bebizonyítható, de legalább kivizsgálható lenne – már ha az erre hivatott szervek foglalkoznának az üggyel. De mivel ők – a Fidesz érdekeitől szintén nem függetlenül – nem hajlandóak tenni a dolgukat, ezért az ajánlóívek hamisításának ügye a bíróságon fog kikötni. Tóth Zoltán választási szakértő azt mondja ebben a lapban: elképzelhető, hogy egy ködös reggelen a Kúria úgy határoz, hogy a tömeges visszaélések miatt a szavazást meg kell ismételni. Akik ezeket a szabályokat ilyenné formálták és akik most szabotálják a csalások kivizsgálását, belegondoltak abba, ebből mi lenne Magyarországon? Annyi biztosan, hogy hamarabb következne be az, amit Tölgyessy Péter az imént már idézett írásában későbbre vizionál: a nemzeti katasztrófa.
„Az ellenzék pártjai és mindazok, akik az Orbán-rezsim berendezkedését ellenzik, akkor járnak el helyesen, ha a választási eredmény kétséges legitimitására már most felhívják a figyelmet” – írja a szuveren.hu-n Miklósi Zoltán, és igaza van. Az utolsó hét fontos kérdése lesz eszerint, hogy miként lehet a választás legitimitásáról úgy értekezni, hogy mindazok, akik ennek a rezsimnek a berendezkedését elutasítják, ne bizonytalanodjanak el még jobban, és közülük minél többen menjenek el szavazni jövő vasárnap. Mert annál jobb megoldása a problémának aligha látszik, mint hogy azok kapjanak felhatalmazást ezen a félszabad és teljesen méltánytalan választáson, akik majd 2018-ra biztosítani tudják a teljesen szabad és tökéletesen méltányos voksolást Magyarországon.
A Story magazin miniszterelnöki használati utasításából, a feleségtől magától tudjuk, hogy „ha kikap a csapata, kezeljük a lehető legnagyobb tapintattal”. Hát jó, végül is ez legitim kérés.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
