E helyről kívánunk jobbulást, gyors felépülést a baleset okozta sérülésből Hende Csabának. Őszinte jókívánságunk ezúttal független a tárgytól: hogy mi célból szirénázott és villogott egy félreeső, kacskaringós kerülőúton a honvédelmi miniszter állami Audija?
Na, nem mintha egy hadsereg politikai irányítójának, még ha a kicsiny magyar haderőről van is szó, ne lenne oka, joga villogva szirénázni. Bármikor történhet olyan harcászati cselekményt, amely a miniszter úr gépjárművel történő helyszínre szállítmányozásának végrehajtását teszi szükségessé – csakhogy szókincsünkkel bizonyítsuk, nem múltak el nyomtalanul a besorozástól való félelem zord esztendei. Mivel ellenséges behatolásnak a balesetben érintett Pásztó–Szécsény viszonylatban nincs nyoma, ezért másféle hadászati magyarázat kell ide. Nos, Hende miniszter éppen a Fidesz által szervezett rezsicsökkentési lakossági fórumra igyekezett a szolgálati kocsival. Márpedig ami itt van, meg ami következik, az a rezsiharc maga, ezt a miniszterelnök volt kedves közölni a minap, Hende Csaba tehát harcba indult, az elsők között nyitott frontot, ahogy az egy honvédelmi miniszterhez illik. Villogás- vijjogás indokolt, kétség hozzá nem fér.
Néhány milliárd forintnyi közpénzből kézbesített meghívóval hívták a köznépet ezekre a rezsicsökkentő fórumokra, ahová közautóval közsofőrök minisztereket és államtitkárokat visznek szakmányban, hogy a helyben érdekelt Fidesz-jelölt társaságában felolvassanak pár oldalnyi kommunikációs közhelyet a kormány nagyszerűségéről. Elképzelni sem tudok ennél jobb szabadidős programot, özönlik is a nép a fórumokra, hallgatja a szónokokat fegyelmezett csendben. A csend egyébként is állandó kelléke a Fidesz-fórumoknak, hozzászólni, no pláne kérdezni, ezúttal sem lehet. De hát rendes fideszes nem is pazarolja torkának kincsét a sajátjaira, tartogatja azt gágogásra és hazaárulózásra, ha ellenzéki politikus tévedne a közelébe.
Én, bevallom, eddig úgy hittem, hogy a politika, még ha igencsak alantasnak tűnik is időnként, a nap végén mégiscsak valami fennkölt dolog. Eszmék és eszmények nevében vitáznak a felek, kiknek világról, benne országról, nemzetről van hitük, a kormányzás meg arra való, hogy tegyenek is ennek érdekében. Hát egy fenét! A politizálás végső célja a rezsicsökkentés, a kormányzás ennek eszköze, oszt slussz. Régóta nézi már a Fidesz együgyűnek a választót ahhoz, hogy így, kormányzása vége felé már csak egy ügyet kínáljon neki fogyasztásra. Igaz, másról, oktatásról, egészségügyről, gazdaságról elszámolni bajosan tud, marad a rezsi, jól kitalálta ezt a Habony Árpi. Bár én az alkotmányról is azt hittem, több az, nemesebb, mint afféle jegyzetfüzet, amibe Orbán Viktor csak úgy belefirkantja, ami épp eszébe jut. Tévedtem ebben is, beleírják most a rezsicsökkentést, hogy nem szakad rájuk az ég! Az aljas és szégyenteljes tett feletti felháborodást oldja némiképp a káröröm, amikor a Fidesz zsoldjában álló alkotmányjogászokat a fogalmazás közben elképzelem. „Mi, a magyar nemzet tagjai valljuk, hogy a 20. század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra, továbbá rezsicsökkentésre” – így lesz benne vajon? Igaz, ezek a jogalkotók beleszuszakolták az Alaptörvénybe az államadósság csökkentését is, aztán meg alig győzték kiradírozni onnan, miután 3 év alatt annak ellenére sem csökkent az adósság semmit, hogy a nyugdíjvagyont is ellopták miatta.
Belefér ebbe az alkotmányba minden már, akár a miniszterelnök új ötlete is, hogy legyenek államiak és nonprofitak a közműcégek. Azért ennek a nagy ívű kormányfői gondolatnak a csiszolgatásával lesz még némi munka, hiszen az államosítani kívánt cégek jelenleg jobbára veszteségesek, vagyis a „nonprofit” szint eléréséhez áremelésre lenne szükség. Akárhogy is, rengeteg sok pénzébe fog ez kerülni az adófizetőknek: ki kell fizetni nyilván a multikat, ahogy azt már a német E.On-nal teszik négyszeres áron, kompenzálni kell a tulajdonos önkormányzatokat és finanszírozni a veszteséget, amit a csodás rezsicsökkentés csak tovább drágít. Megjelennek majd ennek költségei adóban, tranzakciós díjban és ki tudja, miben még. Igaz, csak a választás után, de a rezsi csökkenhet előtte is. És nem számít itt az sem, hogy ha ennek költségeit már megint az összes adófizetőre terítik, abból logikusan következik, hogy azok kapnak többet ettől a kormánytól már megint, akik többet is fogyasztanak: a jómódúak.
Akárhogy is, szívből reméljük, hogy Hende Csaba is felépül mihamarabb, hogy beszálljon újra a rezsiharcba. Vijjogó szirénák zaja veri fel a magyar ugar csendjét, stadionok nőnek ki a földből, bányák nyílnak a föld alatt, valahol messze Zsigó Róbert leüvölti Török Zsolt fejét, vagy fordítva. Vidám hónapok elé nézünk, de vigyázat: a rezsidémon nem alszik!
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!