A Matolcsy-botránynak igenis lesznek következményei. Üvöltve fogjuk nyögni, olyanok.
Majd ha az ég a földdel összeszakad, válaszolta Orbán Viktor a Népszabadság igencsak indokolt felvetésére, hogy tudniillik nem rendült-e meg véletlenül a bizalma Matolcsy György jegybankelnökben most, hogy őt a fél Btk.-t kimerítő pénzszóráson rajtakapták. Hát nem rendült meg, mondta a miniszterelnök, és nevetett hozzá. Hogy milyen volt ez a nevetés, arról nem szólt az írás. Zavarodott rötyögés-e, vagy amolyan huncut kuncogás, esetleg jókedvű, magabiztos hahota? Vegyük úgy, nem tévedünk vele, hogy Orbán Viktor beleröhögött a pofánkba.
Ez a nyíltszíni képen röhögés új fejezete a magyar közéletnek. Mert a szemünk közé hazudás, az volt, de még mennyiszer volt, a hülyének nézés, az is mindennapos, de ha rötyögtek, kuncogtak, hahotáztak is hozzá, azt a hátunk mögött tették eddig. Lehet, hogy éppen az történt, amire Orbán hivatkozott Adyt parafrazálva, a föld az éggel szakadt itt össze, és amíg mi a végítéletre várunk, ők mindenhatónak hiszik magukat, és most az utolsó, még maradt korlátokat is lerúgják maguk előtt.
Mert persze azt a pár milliárdocskát, amit Matolcsy elszórt a közpénzből az alapítványain keresztül, azt Mészáros Lőrinc két kávézással megkeresi a Greshamben, és Garancsinak is alig több mint hibahatár. Szebb napjain Simicska is bezsebelt ennyit egy szolgalmi út lebetonozásával. De az eddigi rablásokhoz legalább volt pályázat, még ha személyre szabott, akkor is, épült valami, még ha stadion meg erkély a várbéli dolgozószoba elé, akkor is. A sajtófinanszírozáshoz meg hozzácsaptak egy hirdetést, még ha az amagyarreformokműködnek, akkor is. De már fölösleges a fáradságos papírmunka, a bármiféle értékteremtés a lopást elfedendő. Matolcsy belenyúlhat a közösbe mélyen, és továbbadhatja, amit ott talál, annak, akinek jólesik, unokatesónak, egyívású áltudósoknak, írathat belőle könyvet a saját nagyszerűségéről, és ha az a lőtéri kutyát se érdekeli, hát megveheti maga magának közpénzen.
Jó, ha tudjuk, hogy mindezt csak és kizárólag Orbán Viktor jóváhagyásával tehette. Tudniillik megbízást teljesített, és a most heveny gyomorrángást, valamint sugárban hányást előidéző költekezése csak jutalma neki a szolgálatért. A sokak kárára tudatosan gyengített forintból előállt jegybanki nyereség alapítványokba rejtésével ugyanis az Európai Központi Bankot, továbbá az uniót magát akarták becsapni, hogy megtehessék, amit ezek tiltanak, hitelezzék belőle például a magyar államot. Ezzel tett szívességet a jegybankelnök gazdájának, a miniszterelnöknek, aki a jól kiagyalt barbatrükk miatt is büszkélkedhet a kifényesített költségvetési statisztikákkal, miközben maga is bő kézzel költhet a közösből saját hobbijára és választási céljaira. Hogy ez milyen veszélyes játék, tudják ők, ezért akarták törvénybe foglalni a pénzszórás titkosítását. De sikerült? – kérdezett vissza a kormányszóvivő a cinizmus Csomolungmájára hágva, bár tekinthetjük ezt beismerő vallomásnak is, miután letörölgettük a tévé képernyőjéről, amit odaköptünk. Szóval, nem sikerült, sokunk meglepetésére az Alkotmánybíróságról kiderült, hogy maradt még ott a jogérzéknek morzsája, így az Európai Uniónak alighanem lesz néhány szava ehhez a gyalázathoz. Orbán meg kezdheti élesíteni óriásplakátjait egy újabb Brüsszel-ellenes harchoz.
De idehaza is lesznek következményei ennek a rablásnak, elkerülhetetlenül. Persze azon kár méláznunk, vajon mit érhet 260 000 000 000 forint ellopása, ha egy üveg ásványvíz elfogyasztásáért a villamoson ebben az országban 3 ezer forint büntetés jár. Ha azt is diktálná politikai érdekük, hogy eljátsszanak valamiféle vizsgálósdit a lecsillapításunkra, nincs már esélyük arra sem, foglyai lettek saját rendszerüknek. Kit nyugtatna meg, ha nyomozást indítana az a legfőbb ügyész, akinek felesége pont Matolcsytól kap havi ötmilliót szolgálataiért? Ki gondolja, hogy független vizsgálódásra képes a jegybank felügyelőbizottsága, ha az elnökét Papcsák Ferencnek hívják? Jogállamhoz méltó következményekkel, nem lévén már jogállam, nem számolhatunk, még akkor se, ha mindaz, ami Matolcsyról eddig kiderült, megér pár évet a hatályos szabályok szerint is.
A büntetési tételekkel ők is tisztában vannak, és tán a közfelháborodás hangjaiból is eljut hozzájuk valami, tudniuk kell tehát, hogy ezek után kétféle élethelyzet adódik csak nekik: vagy a hatalomban ülnek, vagy két börtönőr között a bíróságon. És ha ők számolnak ezzel, vajon józan ésszel elképzelhető-e az a tavaszi délelőtt, amikor Orbán Viktor a parlamentben megköszöni az országnak, hogy szolgálhatott, a pulpitus előtt kezet fog utódjával, jó munkát kíván neki, majd beül a bársonyszékek mögé az ellenzéki padsorba? Majd ha az ég a földdel összeszakad, akkor. Úgy valahogy, ahogy a megidézett Ady írta versében, már a címe is illik ide, Történelmi lecke fiúknak: „Ma már a szívek bátrabbak, / Sápadtak a gyermek-orcák, / Ha összeszakad Ég és Föld, / Mégis más lesz Magyarország. / Ez az ország mindnyájunké, / Hol bilincset urak vernek: / Háborúra készüljön föl / Minden sápadt munkás-gyermek.”
A Matolcsy-botrányból egyenesen következik, hogy nem lesznek tiszta és szabad választások Magyarországon.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
