Gál J. Zoltán: Nagyvadak

Ettől még a formállogika szabályai, továbbá a manapság újra divatba jövő kremlinológia hidegháborús hagyományai, valamint Freud tanai alapján érdemes értelmezni Csányi ritka, de annál súlyosabb kijelentéseit. Azt mondta a héten, hogy ha van is rá kilövési engedély, ő akkor sem látja a vadászt. Na már most, ha elfogadjuk, hogy itt vadászat zajlik – úgy három éve élünk benne már –, akkor megállapíthatjuk, hogy aki nem látja a vadászt, az vagy elaludt a magaslesen, vagy maga a vad. Csányi Sándor viszont igencsak ébernek mutatkozik mostanság. Így aztán az tűnik valószínűbbnek, hogy minden átszotyizott forduló, a sok díszpáholyos rangadó ellenére, ő bizony ebben a vadászatban a vad. Kapitális példány a célkeresztben.

De egy ilyen tapasztalt erdőjáró vajon tényleg nem látja a vadászt? Pedig ott kucorog az emberei mögött takarásban, így szeret ő meghúzódni régóta már. Nem is értem, mire ez a fene nagy üdvrivalgás itt a balliberálisnak mondott térfélen Csányi másik mondatai miatt. Hogy milyen keményen beszólt Lázár Jánosnak. Tehetséges, mondta, lám, jól elintézte a trafikmutyit. Muhaha, most aztán jól megkapta az a Lázár, úgy kell neki, káposztába hús kell neki. Lelkesedtek itt sokan az elmúlt napokban, mert Csányi a Magyar Nemzet mögötti érdekköröknek is nekiment, hogy nehogy már azok foglalkozzanak az egészségi állapotával, akik olyan ramatyul néznek ki. Biztos Simicskáról, meg az ő folyadékbeviteli szokásairól terjedő pletykára utalt a bankvezér, bravó, ez aztán a kemény dolog, üsd, vágd, nem apád…

Szerintem viszont Csányi Sándornak is tudnia kell, hogy Lázár János nem intézett el semmiféle trafikmutyit. Lázár János csak tette, amivel Orbán Viktor megbízta, vagy amit engedett neki. Hogy megelégedésére tette, mutatja, megkapta a trafikok mellé az uniós források felügyeletét, azt is milyen jól el fogja intézni, nyilván, üzlet ez is meg az is nekik. Jobb az úgy Orbánnak, ha a förtelmes lenyúlások ügyében Lázár és a Lázárok mögé bújik, mint vadász a fa mögé, ha nem lenne világos. És Simicska meg a társai, akire Csányi, mint afféle Voldemortra utalgatott, a főgonoszra, akinek tilos kimondani a nevét? Na, vajon ő miért áll ott a Magyar Nemzet meg persze a fél magyar sajtó mögött? Na, miért? Hát mert Orbán Viktornak ez az érdeke, azért. Sajtófinanszírozási és médiabefolyásolási ügyekben Simicskáék biztosítják neki a takarást, cserébe persze kapnak jó sokat az adófizetők pénzéből, de az így szerzett bevételnek is máshol kell keresni a gazdáit – ezt pont Csányi ne tudná?

A rendszer jobb megértéséhez érdemes a Videoton-páholyban készült archív képeket nézegetni, elég a két évvel ezelőttieket. A megalkuvás elvárás, a megalkuvók nem számítanak. Kezdjük a kivétellel, mivel a felcsúti polgármester afféle vagyonkezelő csak, neki, míg gyarapodik az a vagyon, bántódása nyilván nem eshet. De ott köpködte a héjat kedélyesen egykoron Schmitt Pál is, teljes elnöki pompájában. Amikor teher lett, egy pillanat alatt engedte el a kezét. Feltűnik Stumpf István a háttérben, őt először a közvetlen hatalom közeléből szorította ki, mióta meg komolyan veszi alkotmánybírói megbízatását, a köszönését is csak nagy duzzogva fogadja. Aztán Hernádi Zsolt, a MOL-vezér, állítólag szóvá tette a kormány tombolását az energetikában, azóta mintha megszaporodtak volna a hírek az őt ért horvátországi vesztegetési vád fejleményeiről. Tűnnek el a szereplők a képről, ahogy a bolsevikok a Sztálinnal közös fotókról egykoron. Lassan csak Csányi marad, egyedüliként Orbán Viktoréhoz mérhető befolyással és vagyonnal. Pont ő fogja megúszni?

Még az is lehet, hogy néhány hónapig most csend lesz a vadasparkban. A devizahitelesek ügyében ugyanis Orbán a szokott taktikát választotta: nem megoldani akar, hanem kommunikálni, hiszen a bajba jutott devizahiteles sem más, csak egy választó, kizárólag ebben a minőségében számít. Addig a vad tán még remélheti, hogy a vadászon úrrá lesz a túlzott magabiztosság, és előbújik a takarásból. Ennek szaporodnak jelei: új jelensége a magyar közéletnek, hogy napra nap derülnek ki közvetlenül a miniszterelnök személyéhez, családjához, szűkebb környezetéhez köthető mutyigyanús, a befolyással való visszaélésre utaló és a személyes vagyon gyarapítását szolgáló ügyek.

Mi másból, mint ebből a gyarapodó magabiztosságból fakadnak az olyan mondatok is, mint a tegnapi, amikor a megerősítendő nemzeti vállalatok között egy sorban említette a Közgépet és az OTP-t. Egy politikai akarattal hatalmasra hizlalt kifizetőhelyet és egy tőzsdén jegyzett prudens bankot egy mondatban. Simicska Lajost, akinek évtizedek óta lekötelezettje és Csányi Sándort, akivel néhány éve együtt szotyizik. Hogy ki ül lesben és hogy kire fogja a puskát éppen, nem kérdés többé.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!