Mi tegnap nem mentünk esküvőre.

 
Fotó: Burger Barna, MTI

Igaz, nem is hívtak oda, mikor is Orbán Viktor – ő valószínűleg így mondaná – férjhez adta lányát. Persze hívatlanul is befurakodhattunk volna a Margit körúti templom előtt álldogáló bámészkodók, fotósok, operatőrök tömegei közé. Nem tettük, bár tudjuk, ma nyilván az ifjú pár képe virít minden bulvárlap címlapján, szép nagy terjedelemben foglalkozott vele a komolyabb média is, a közszolgálati hírügynökség is tudósított az eseményről, és ezt aligha tehette volna a család jóváhagyása nélkül. Mi mégis úgy hisszük, az esküvő magánügy, két fiatal személyes ügye, és én szeretném hinni, hogy nekik nem sok közük van ahhoz, amit az ő nagy napjukkal a miniszterelnök-örömapa tett. Mert minden, ami az esküvő napja előtt történt, az igenis közügy, Orbán Viktor csinált belőle azt, és nemcsak mostanság, hanem három éve már.

Benne van ennek az országnak a három éve már abban is, ahogy Orbán kéretlenül közhírré tette lánya esküvőjét. A vezető bulvárlap kritikátlan bólogatása mellett játszotta el kedvenc szerepét, a szegény, de igyekvő vidéki fiút, aki panyókára vetett zakójában pont olyan, mint bárki abban a falusi sokadalomban. Olyasmit mondott, hogy ez afféle átlagos tanyasi lagzi lesz, abból a jól ismert vidéki fajtából, ahol is a szipogás az asszonyok dolga, az ivás meg a férfiaké, bár ez utóbbit nem tette hozzá, tudjuk magunktól is. Aztán kiderült, hogy a szerény kis tanya egy sok milliót érő wellnessközpont, könnyebb ott jakuzziban masszíroztatni, mint csűrdöngölni. Csak kis utánjárás kellett a tudáshoz, hogy kiderüljön, az ifjú férj családja szerencsés nyertese az örömapa kormányzásának, jutott nekik vagy 150 hektár az állami földosztásból, egy állás az ifjú férjnek Simicska Lajos cégénél, hogy a trafikosztásból miként maradhattak ki, rejtély. Most kellett ez Ráhelnek, de komolyan? Mégis, mit gondoltak? Hogy mindenki beszopja ezt a „szegény vidéki gyerek” hazugságot annyi hatalomban átgazdagodott év, a magánalapítványba elsíbolt sok közpénz, annyi megszerzett föld, kiosztott trafik és közbeszereztetett Közgép után? Röhög már a nagyérdemű ezen a színpadi erőlködésen, és csak kínosabb attól, hogy Orbán tegnap maga tette közzé a képet az ifjú párról, amint szénabálákon egyensúlyoznak teljes glancban, odaírta a kép alá: tanyasi lagzi. Persze, mi más lenne, tanyasi, még szép, hogy az, megnyugodhat a kedves beteg.

De van, amivel szerintem igaztalanul vádolják ennek a népszínműnek a mára kissé megfáradt főszereplőjét. Ha ugyanis igaz sokak feltételezése, hogy Orbán utasítására tömködték be a kátyúkat közpénzből a lakodalom helyszínére vezető úton, továbbá kérésére csinosították ki kicsinykét a templom környékét is, szintén önkormányzati forrásból, akkor arra csak egyetlen szó illene: korrupció. Esetleg még egy: hányinger. De szerintem Orbán erre nem adott utasítást senkinek, sőt tán még bosszankodott is a kampányidőszakban különösen kínos hírek miatt. Neki ugyanis már ilyenre nem kell személyesen utasítást adnia. Nincs rá szükség. Kiépített egy rendszert maga körül, ahol még a Csapdi-Tükröspuszta viszonylatban, no pláne a Rózsadomb aljában akad olyan nyalonc, akinek megér egykét millió forint közpénzt, ha a kedves vezető ülepét nem töri föl a lakodalomba vezető út. No, nem azért, mert rögtön jár a trafik az ilyen éber közszolgának – ahhoz azért ennél több nyálra van szükség –, de ha a kátyú esetleg rossz kedvében találja az újdonsült apóst, akkor a következmények kiszámíthatatlanok. Lássuk be, ebben nem is téved az éber közútkezelő, fogtak itt már perbe, aláztak már meg nála nagyobb embereket is ennél kisebb hibáért is.

Szerintem Orbán valójában elcseszte a lánya tegnapi napját. Az ifjú feleségnek – úgy képzelem – háta közepére kellett a felhajtás, amihez neki jóval kevesebb köze van, mint az örömapa hazugságba süllyedt hatalmi rendszerének. Lehet, furdalja is most a lelkiismeret, de szabadulni belőle ő sem tud, önműködővé vált mára a rendszer, amit maga körül kiépített. Önműködnek benne a talpnyalók, szinte magától bugyog fel belőle a hazugság is, maguktól tömődnek be a kátyúk, maguktól szépülnek a templomok, maguktól visznek el a rendőrök pár tiltakozót, mert maguktól tapsolnak és éljeneznek ennek az egésznek a zavaros tekintetű rajongók és a megfélemlített sokaság.

De azért Orbán Ráhelnek joga lett volna egy olyan esküvőhöz, amibe nem sűrűsödik bele ennek az országnak az elmúlt három nyomorult éve. Joga lett volna egy tanyasi lagzihoz.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!