Mi tegnap nem mentünk esküvőre.
Igaz, nem is hívtak oda, mikor is Orbán Viktor – ő valószínűleg így mondaná – férjhez adta lányát. Persze hívatlanul is befurakodhattunk volna a Margit körúti templom előtt álldogáló bámészkodók, fotósok, operatőrök tömegei közé. Nem tettük, bár tudjuk, ma nyilván az ifjú pár képe virít minden bulvárlap címlapján, szép nagy terjedelemben foglalkozott vele a komolyabb média is, a közszolgálati hírügynökség is tudósított az eseményről, és ezt aligha tehette volna a család jóváhagyása nélkül. Mi mégis úgy hisszük, az esküvő magánügy, két fiatal személyes ügye, és én szeretném hinni, hogy nekik nem sok közük van ahhoz, amit az ő nagy napjukkal a miniszterelnök-örömapa tett. Mert minden, ami az esküvő napja előtt történt, az igenis közügy, Orbán Viktor csinált belőle azt, és nemcsak mostanság, hanem három éve már.
Benne van ennek az országnak a három éve már abban is, ahogy Orbán kéretlenül közhírré tette lánya esküvőjét. A vezető bulvárlap kritikátlan bólogatása mellett játszotta el kedvenc szerepét, a szegény, de igyekvő vidéki fiút, aki panyókára vetett zakójában pont olyan, mint bárki abban a falusi sokadalomban. Olyasmit mondott, hogy ez afféle átlagos tanyasi lagzi lesz, abból a jól ismert vidéki fajtából, ahol is a szipogás az asszonyok dolga, az ivás meg a férfiaké, bár ez utóbbit nem tette hozzá, tudjuk magunktól is. Aztán kiderült, hogy a szerény kis tanya egy sok milliót érő wellnessközpont, könnyebb ott jakuzziban masszíroztatni, mint csűrdöngölni. Csak kis utánjárás kellett a tudáshoz, hogy kiderüljön, az ifjú férj családja szerencsés nyertese az örömapa kormányzásának, jutott nekik vagy 150 hektár az állami földosztásból, egy állás az ifjú férjnek Simicska Lajos cégénél, hogy a trafikosztásból miként maradhattak ki, rejtély. Most kellett ez Ráhelnek, de komolyan? Mégis, mit gondoltak? Hogy mindenki beszopja ezt a „szegény vidéki gyerek” hazugságot annyi hatalomban átgazdagodott év, a magánalapítványba elsíbolt sok közpénz, annyi megszerzett föld, kiosztott trafik és közbeszereztetett Közgép után? Röhög már a nagyérdemű ezen a színpadi erőlködésen, és csak kínosabb attól, hogy Orbán tegnap maga tette közzé a képet az ifjú párról, amint szénabálákon egyensúlyoznak teljes glancban, odaírta a kép alá: tanyasi lagzi. Persze, mi más lenne, tanyasi, még szép, hogy az, megnyugodhat a kedves beteg.
De van, amivel szerintem igaztalanul vádolják ennek a népszínműnek a mára kissé megfáradt főszereplőjét. Ha ugyanis igaz sokak feltételezése, hogy Orbán utasítására tömködték be a kátyúkat közpénzből a lakodalom helyszínére vezető úton, továbbá kérésére csinosították ki kicsinykét a templom környékét is, szintén önkormányzati forrásból, akkor arra csak egyetlen szó illene: korrupció. Esetleg még egy: hányinger. De szerintem Orbán erre nem adott utasítást senkinek, sőt tán még bosszankodott is a kampányidőszakban különösen kínos hírek miatt. Neki ugyanis már ilyenre nem kell személyesen utasítást adnia. Nincs rá szükség. Kiépített egy rendszert maga körül, ahol még a Csapdi-Tükröspuszta viszonylatban, no pláne a Rózsadomb aljában akad olyan nyalonc, akinek megér egykét millió forint közpénzt, ha a kedves vezető ülepét nem töri föl a lakodalomba vezető út. No, nem azért, mert rögtön jár a trafik az ilyen éber közszolgának – ahhoz azért ennél több nyálra van szükség –, de ha a kátyú esetleg rossz kedvében találja az újdonsült apóst, akkor a következmények kiszámíthatatlanok. Lássuk be, ebben nem is téved az éber közútkezelő, fogtak itt már perbe, aláztak már meg nála nagyobb embereket is ennél kisebb hibáért is.
Szerintem Orbán valójában elcseszte a lánya tegnapi napját. Az ifjú feleségnek – úgy képzelem – háta közepére kellett a felhajtás, amihez neki jóval kevesebb köze van, mint az örömapa hazugságba süllyedt hatalmi rendszerének. Lehet, furdalja is most a lelkiismeret, de szabadulni belőle ő sem tud, önműködővé vált mára a rendszer, amit maga körül kiépített. Önműködnek benne a talpnyalók, szinte magától bugyog fel belőle a hazugság is, maguktól tömődnek be a kátyúk, maguktól szépülnek a templomok, maguktól visznek el a rendőrök pár tiltakozót, mert maguktól tapsolnak és éljeneznek ennek az egésznek a zavaros tekintetű rajongók és a megfélemlített sokaság.
De azért Orbán Ráhelnek joga lett volna egy olyan esküvőhöz, amibe nem sűrűsödik bele ennek az országnak az elmúlt három nyomorult éve. Joga lett volna egy tanyasi lagzihoz.