Gál J. Zoltán: Pápaszem

Egy párt, persze, de szavazni rá már régóta nem lehet, hiszen nem is indul a választáson, csak Orbán Viktor tompora mögül kukucskál ki négyévenként. Mégis van neki frakciója, állampolgár-, egyben választógyűjtés céljából Erdélybe belovagoló miniszterelnök-helyettese és a közoktatást éppen apró darabokra zúzó államtitkára, hogy a hajléktalanságért a nőket felelőssé tévő államférfit, vagy a hírolvasóból megmondóemberré lett médiaszemélyiséget most ehelyütt ne is említsük. Ilyen magamfajta laikus azt gondolta eddig, hogy a KDNP az amolyan egyházi politikai képviselet, különösképpen a katolikus egyház kinyújtott keze, mely per pillanat elér a kormányig egészen. Ez magyarázza, s bizonyos szempontból érthetővé is teszi, miért árad belőlük a helyenként orrfacsaró naftalinszag. Csakhogy most kiderül, a katolikus egyház speciel a háta kellős közepére sem kívánja azt a sok ájtatosságba csomagolt marhaságot, amit beszélnek és tesznek – eddig úgy tűnt: a nevükben is.

Semjén Zsolt meg is sértődött, amikor kiderült, a klérus egyáltalán nem lelkes attól, amit ő kigondolt az érdekükben – ez derült ki a szentszéki-magyar vegyesbizottság ülésének jegyzőkönyvéből, amit a héten publikált a Népszabadság. 2010-et, ennek a kormánynak az első évét írjuk ráadásul, Semjén a nagy egymásra találásra és ennek sajtótájékoztatón történő kinyilatkoztatására készült láthatólag, ám az Erdő Péter bíboros vezette püspökök mintha már akkor sejtették volna, mennyi baj lesz ebből. Erdő a hit- és erkölcstan oktatása ügyében óvatosságra, fokozatos bevezetésre intett. Figyelemre méltó a Népszabadságban közölt Erdő-idézet: amennyiben az „állam vállalja azt, hogy tizenkét éven keresztül kötelezően előírja az etikát minden iskolatípusban, valamint azt, hogy az etikát hittannal lehet helyettesíteni, és garanciákat ad arra, hogy nem szól bele az oktatás tartalmába, akkor azt mondom, hogy beszéljünk róla”. Tehát a bíboros már 2010-ben kalkulált azzal, hogy a fülkeforradalom nem tart örökké. Másrészt mintha igencsak bizalmatlan lenne „az állammal”, esetünkben a kormánnyal szemben, már hogy ne szóljanak bele – érthetjük így is a mondatát – se az etika-, se a hittanoktatás tartalmába. Ezek a szavak eddig nem voltak nyilvánosak, ám Erdő Péter véleményét, aki figyelt, hallhatta máshonnan is. Tavaly is beszélt arról, hogy egyháza, amely a legnagyobb és a legerősebb az országban, nincs felkészülve a kötelező hittanoktatásra, nincs hozzá elég embere. Képzeljük, mi lehet a kisebb, kevésbé kistafírozott egyházaknál. Aztán múlt héten a maga módján már szinte ingerültnek tűnt, mikor arról szólt, hogy ennek a kormánynak két év is kevés volt a hittanoktatás részletszabályainak kidolgozására.

A kötelezően választható hittan, látjuk, ettől még be lett vezetve szeptembertől, miből is aligha következik más, minthogy ez a kormány, benne a KDNP-vel, magasról tesz az egyház és az egyházi vezetők véleményére. Attól, hogy nekem nem tetszik, lehetne akár magasztosabb cél is az egyházi akarat és világlátás képviselete a politikában. De mivel kiderült, erről sincs szó, marad az egyszerűségében elborzasztó magyarázat: a saját világmagyarázatukat akarják beleverni a tízéves gyerekek, a mi gyerekeink fejébe, pusztán és pőrén hatalmi-politikai érdekből. A KDNP és ennek elnöke ehhez a szándékhoz szolgált eddig biodíszletként, de mivel innentől már erre sem elég jó, hát marad a kérdés: akkor meg mire való?

Az első botrány megjött hát, halálos bűnként írja le a homoszexualitást egy katolikus hittankönyv, s ez még akkor sem elnézhető, sem nem megbocsátható, ha az egyház most gyorsan visszakozott. Aligha tehetett mást, mikor a katolikus világ vezetője, Ferenc pápa hétről hétre tesz dogmadöntögető gesztusokat a meleg embereknek. Jó lenne gyakrabban látni, hogy a pápa szavai a magyar klérus álláspontját is átírják, mert akkor talán nem lenne olyan visszataszító az sem, amikor Semjén Zsolt és a KDNP eljátsszák a rájuk rászabott szerepet. Hogy pápábbak ők a pápánál.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!