Beleszeretett ez az ország a gyűlöletbe.
Meséltek nekem egy budapesti szülői értekezletről, elsős, vagyis 6-7 éves gyerekek szülei ismerkedtek a tanítókkal. Budapestiek, mondom, jól szituáltak, szép autók a parkolóban, okostelefonok a kézben. Az ebédbefizetés megvitatása és a családi sportnap kijelölése után azt kérdezte az egyik anyuka, hogy mit kíván tenni a tanítónő a megnövekedett biztonsági kockázat kivédésére.
Mire tetszik gondolni, anyuka? Hát, a kis Lilikére, ki másra, akinek az apukája arab, és igaz, hogy az anyukája magyar, meg hát az apuka is milyen szépen beszél magyarul, mérnök, vagy miféle, látszik, hogy régóta él itt, de akkor is, mindenki tudja, hova vezet ez, egy arab gyerek az osztályban, ebből terror lesz meg erőszak lesz, mindenki célpont a Lilike miatt, az osztály is, az iskola is, ahogy az egész ország, hát nem látja a tanárnő, mi folyik… A szülők egyik fele zavartan feszeng, a másik fele meg hevesen bólogat. Lilike másnap nem ment iskolába, gyakori, hogy a gyerekek hamar összeszednek valami nyavalyát a társaiktól ebben a korban, ugyebár.
És mi lehet azzal a koldussal, aki azt írta ki a kartonpapírra: „Nem migráns! Help!” Bejött a szlogen? Csilingeltek a húszasok az Árpád hídi metróaluljáró kövén? Hát a néni a nógrádi zsákfaluból, ahol térerő nincs, de plakát már van több is? Szegény összezavarodott, és már nem is a menekültektől, hanem a külföldiektől retteg. Mi lesz, ha hazajön a lánya Londonból az ír férjével meg a vörös hajú unokákkal? De leginkább az érdekelne engem, hogy amikor Nógrádi György, a kormány kedvenc tutimondója arról beszél a Fidesz lakossági fórumán, hogy a menekültválság egyetlen megoldása a tűzparancs a határon, akkor azt ő hogyan csinálná? Agyonlőné vajon a gyerekeket is? Vagy csak az anyjukat? Megásatná-e előre velük a saját sírjukat, elvégre az ilyen eljárásnak történelmi hagyományai is vannak ezek a vidéken? És hova célozna? Tüdőre? Gyomorra? Fejre? A javaslatokat kommentben lehet küldeni a neten.
Így, a népszavazási kampány finisében már kétség sem fér hozzá: nincs jobb kuncsaftja Arthur Finkelsteinnek Orbán Viktornál. A magyar miniszterelnök pontról pontra, példás fegyelmezettséggel tartja be az amerikai kampánytanácsadója iránymutatásait, úgy, ahogyan arról ő egy korábbi előadásában beszélt. A finkelsteini (és orbáni) politikafelfogás három pontban összefoglalható. 1. A választók szánalmas hülyék. 2. A szánalmas hülyéknek nem érvek meg magyarázatok kellenek, hanem ellenségkép és bűnbakok. 3. A politikában a ráció nem, csak és kizárólag az érzelmi azonosulás számít. Nem tudom, mennyit fizet ezért Orbán Finkelsteinnek, de kétségkívül megéri a befektetést, ha közpénzből állja – mi másból? –, akkor végképp. Mert hát, látjuk, működik: lett nekünk egy olyan kormányunk, amelyen már senki nem kér számon semmiféle kormányzást. Nem számoltatják el a közpénzekkel, még ha tízmilliárdot költenek plakátokra, akkor se. Fel sem vetődik, miért Magyarország költi a legkevesebbet oktatásra az OECD-országok közül. Lőtéri kutyát se érdekli, hogy a kórházak nagy részében még mindig csak meghalni érdemes. Hiába értetlenkedett az egykor Fidesz közeli közgazdász, Csaba László a Magyar Nemzetben a minap: „Még csak azt sem látom, hogy műhelymunka folyna. Hogy gondolkodnának azon, mit kéne tenni azért, hogy legalább tíz év múlva a gyerekeinknek jobb legyen.” Hát micsoda naivitás ez, kérem? Se műhelymunka, se gondolkodás, ebből következően gyerekeinknek se lesz jobb, mert pillanatnyilag úgy tűnik, a saját gyerekeink meg a tízéves távlat nem is számít ebben az országban, mikor lehet rettegni a szír menekült gyerekétől itt és most.
„Ha el akartam volna mondani, hogy a népszavazás után mit kell tenni, akkor elmondtam volna. Azért nem mondtam el, mert nem akartam.” Ezt válaszolta Orbán Viktor a langymeleg Origo-interjúban arra, mi következik október 2-a után. De hiába is titkolódzik, nem nehéz kitalálni a következő lépéseket. Aki tudniillik a finkelsteini politizálás útjára lép, az nem tudja abbahagyni. A szörnyet etetni kell, éhen nem maradhat, mert még a végén visszaharap. Akármi is lesz tehát a népszavazás eredménye, ha becsúszik az érvényességi küszöb fölé, de ha alatta marad, Orbán kormányozni már nem fog, helyette újabb és újabb gyűlöletmunícióval fog előállni. A hírek szerint alkotmánymódosításra, sőt az uniós alapszerződés átírására készül, és e kettőből ki is rajzolódik a régi-új ellenségkép, a bűnbakképzés iránya, amit nagy betűkkel lehet majd új plakátokon újabb milliárdokért hirdetni: ha az ellenzék nem akar megint alkotmányt módosítani, akkor nyilván a migránshordák kezére adnák országot, ha pedig az uniós vezetők nem írnák át a lis?- szaboni szerződést Orbán kedvéért, akkor meg kell tőlük védeni a magyarok önrendelkezéshez való jogát. Finkelstein urat már várják a pénztárnál.
És akkor az anyuka kikéri magának, hogy holmi liberálisok gyerekeivel kelljen az ő kislányának egy osztályba járnia, „Nem európai! Help!” – ezt írja majd a koldus maga elé a metróaluljáróban, a néni a zsákfaluból pedig már látni sem akarja az unokáit, aztán pedig, ha leketyeg majd ez is, akkor előbb-utóbb azok jönnek, akik amúgy is kéznél vannak, cigányok, zsidók, melegek, szegények, gazdagok, szomszédok, kicsik, nagyok, szőkék, feketék, csak ki kell adni a tűzparancsot, bárkire, akárkire, akit ez az ország gyűlölni szeret.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
