Órák óta lógok már a neten, és miközben baromi jól szórakozom, valójában felelős állampolgári magatartással készülök a helyes választói döntésre. Elvárható hozzáállás a hivatalos kampány első napján, nemdebár?
Újra és újra töltögetem a kormányzati ülepből csak néhanap kikandikáló Nézőpont Intézet új találmányát, a PártKereső alkalmazást, és röhögök közben magamban. Pedig nem lenne ez rossz ötlet, telne is egy rendes honlapra abból a hárommilliárdból, amit eme háttérintézmény anyacége, a Századvég az elmúlt években a kormánytól kapott. A cél is nemes, olyasmi, hogy a ma még bizonytalan szavazók is találjanak maguknak pártot a véleményükhöz. Úgy működik, hogy mindenféle állításokat lehet támogatni, vagy elutasítani, esetleg semlegesnek maradni, meg kell jelölni ezen állítások közül azt, ami fontos, aztán a válaszok alapján a nézőpontosok ajánlanak egy pártot, amelynek politikájával a leginkább egyezik a kitöltő véleménye. Az állítások többsége persze cizellált sunyisággal fogalmazódott, észrevétlen manipuláció tereli a gyanútlan szavazót a kormánykonform válaszok felé, de van-e, aki csodálkozik ezen? Nem is emiatt, hanem azért röhögök magamban, mert tényleg nem jön ki ebből a Fidesz sehogyse. Lett már hír abból ezen a héten, hogy valamit nagyon elszúrhattak a századvéges fiúk. Tudniillik, ha olyan válaszokat adunk a kérdésekre, amelyek megfelelnek az elemi logika szabályának, például az egyik válasz nem mond ellent az utána következőnek, akkor a Fidesz biztosan nem mi a pártunk. Jó, rendes békemenetes persze ki tudja tölteni az állampárt éppen aktuális álláspontja szerint, ő meg is kapja a magáét a végére, de akinek ennél valamivel összetettebb véleménye van, az a kormányzati háttérintézmény szerint nem lehet fideszes.
A legszebb mégis ennek az intellektuális játéknak a legvége, a megoldókulcs, amikor a kormányzati megmondó emberek elárulják az egyszerű választónak, melyik párt, mit is gondol a PártKeresőben szavazásra tett ügyekről. Eszerint a Fidesz álláspontja nagyobbrészt a Jobbikéval közös, csak öt olyan állítás van, ami egy virtigli fideszest megkülönböztet mindenki mástól, a jobbikostól, sőt még Szili Katalin pártjától is (aminek most nem jut eszembe a neve, de nem is érdemes megtanulni, azt hiszem). Szóval, tiszta szívű fideszes az, aki támogatja a stadionépítést, helyesli a trafikmutyit, semmiképpen nem hozná nyilvánosságra az ügynökaktákat, nem adná vissza a rendvédelmi dolgozók kedvezményes nyugdíját egyáltalán, valamint csak 16 éves korukig járatná kötelezően iskolába a gyerekeket. Így, a végére jó tudni.
Hibás persze az egész koncepció, hogy véleményhez keresik a pártot a századvégesek, nekik aztán illene tudni, hogy pont fordítva működik az a rendszer, amit ők is szolgálnak nagy ügybuzgalommal és bő nyállal, némi készpénz ellenében. Véleménye ugyanis nem a polgárnak, hanem a vezetőnek van, abból is mindig a legutóbbit kell érvényesnek tekinteni. Minden más megközelítés csak összezavar. Őszintén remélem hát, nem lesz komolyabb bajuk az alkotóknak ebből a PártKeresőből, nem csappan miatta a kormányzati apanázs.
Ezekben a hetekben persze nincsenek könnyű helyzetben a NER elkötelezett hívei, új véleményük lett ugyanis néhány fontos ügyben. Néhány napjuk volt csak arra, hogy magukévá tegyék az érvrendszert, miszerint az orosz pénzből, orosz felügyelettel, az áram árának oroszok általi meghatározásával épülő atomerőmű csökkenti az orosz függőséget. Kell azért ehhez erőfeszítés, megtették, persze, fegyelmezetten, de azért járt volna utána kis szusszanásnyi idő. Mert hát milyen szépek is voltak azok az oroszellenes kirohanások, meg az a jó kis beszéd 2008-ból, amely szerint az oroszokkal megállapodni maga az alkotmányos puccs, jó kis véleményük volt nekik az is, sajnálhatják, hogy oda már. De kampány van, pihenésre nincs idő, így azonnali hatállyal kezdhetik megtanulni, hogy mégsem az izmosodó Kelet veszélyezteti a Nyugatot, benne Magyarországot, ahogy azt 2007-ben mondta nekik a vezetőjük. Hát nem kiderült, hogy ennek pont az ellenkezője érvényes már? A Nyugattal kell küzdeni, Keleten meg a kínai rendszert kell minden elvtől mentesen magasztalni, enszánkkal fényesre tisztogatni. Ez az új véleményük, ha naponta legalább háromszor elmondják a tükör előtt, szépen tagoltan, akkor nem lesz gond ezzel sem, majd meglátják.
Kár is izmozni ezzel a PártKereső-dologgal, csak a baj vele, szórakoznak rajta a magamfajta cinikusok. Úgy van az, hogy aki a 2010 előtti Orbán Viktorral ért egyet az ma ellenzéki szavazó, aki a per pillanat aktuális Orbánnal, az meg kormánypárti. Nem bonyolult dolog a választás mifelénk.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
