Szörnyű hírek érkeznek Magyarországról. Thaiföldön katasztrófahelyzet van. Ül az ember a frissen mosott alsógatyáktól illatos teraszon, nézi a tengert, a korláton vonuló hangyakaravánt, és közben sorra érkeznek a halottakról, járhatatlanná vált utakról, megsemmisült hidakról szóló levelek és hírek. Magyarországról. Elvétve számolnak be a magyarok magyarországi katasztrófahelyzetről, a szokatlan hidegről, fagyhalálról, jégzajlásról vagy Németh Szilárd agyának járhatatlanná válásáról, nem, Magyarországról egyedül arról érkeznek hírek, hogy Thaiföldön, ahol én tartózkodom, katasztrófahelyzet van.
Leesett némi csapadék, az igaz, nem volt áram, hálózat, és az alsógatyák sem száradtak meg olyan könnyen, ahogyan szoktak, sőt egy alkalommal még fáztam is, zoknit kellett húznom hajnalban, de sokáig, egészen pontosan három napon keresztül nem volt tudomásom arról, hogy katasztrófa sújtotta területté nyilvánított helyen élek. Amikor a Magyarországról érkező hírekből tudomásomra jutott, hogy a régióra három nap alatt annyi csapadék hullott, mint egy átlagos novemberben, felültem a motorra és körülnéztem. Jártam már itt novemberben, és tudom, hogy abban a hónapban gyakorlatilag megállás nélkül esik az eső, de ki bízik manapság a magyar hírekben, utána kellett járnom az igazságnak.
Lássuk tehát a tényeket. A faluban több vízibivaly is életét vesztette, mert a vízibivalyokat a parasztok a pálmafákhoz kötik ki, ott legelésznek, de amikor a paraszt éppen a házát elöntő víz miatt aggódik, megfeledkezik a vízibivalyról, aki hiába aggódik, tehetetlen, megfullad a szerencsétlen. A pálmafa tövében találnak rá felpuffadva, és a tetemet markológéppel szállítják el. Sok markológépet látni, mert a víz elsősorban a földet mossa el, és a markológépeknek rengeteg a dolguk azzal a rengeteg földdel vagy a föld hiányával. Egyes helyeket meg kell szabadítani a földtől, más helyeken pótolni kell az elmosott földet, a tengerpartokat leszámítva, ahol a természet, akár egy tisztességes kőműves a spaklijával, maga végzi el mindezt, a hegyekről a tengerbe ömlő sarat a dagállyal a partokra kimossa és a vízfolyásoktól keletkezett mély árkokat mesterien tölti fel vele, a partszakasz pedig szebb lesz, mint új korában. Az egyik markológép kis híján a vesztemet okozta terepszemlém során. A falu központjában álltam a bolt előtt, amikor egy teherautó, a platóján szállított markológép magasságát figyelmen kívül hagyva, leszakította az út felett keresztül futó elektromos vezetéket, éppen a fejem fölött. Isteni szerencse, hogy a szénné égett testemről készült felvételek nem járták be a magyar sajtót. Biztosan kaptam volna pár levelet olyanoktól, akik nem tudták, hogy szénné égtem, azzal a megjegyzéssel: remélem, ti azért jól vagytok. A teherautó vezetője egy kötéllel a kezében felmászott a markológép tetejére és saját kezűleg orvosolta a problémát nagy szakértelemmel: kötött pár csomót a vezetékekre, mintha csak egy függőágyat szerelt volna meg. Az utak többnyire járhatóak, ami pedig a járhatatlan utakat illeti, azokat az emberek nem használják.
Egyes turisták, akik a természet törvényeinél többre tartják a saját törvényeiket, elkeseredettek, igazságtalannak tartják, hogy mindez velük történik és kétségbeesnek a gondolattól, hogy otthon maradt barátaik előtt el kell majd rejtsék szánalmas szégyenüket: nem barnultak le eléggé, ennek az egésznek így semmi értelme nem volt. Nem egy őrjöngő embert láttam, akinek lelkét katasztrófa sújtotta területté nyilvánította saját hiúsága, és úgy hisztériázott az özönvíz nedves homályába nézve, mintha tehetne ellene bármit is.
Thaiföldről tehát a következő hírekkel tudok szolgálni: esik az eső. Ami viszont a Magyarországról érkező híreket illeti, hát az más, Magyarországon az a helyzet, hogy Thaiföldön járhatatlanok az utak, hidak semmisültek meg, turistákat sodort magával a víz, földcsuszamlás, Németh Szilárd pedig zavartalanul végzi áldozatos, kitartó munkáját a magyar családok érdekében.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
