Igaz történet alapján
MINT ISMERETES: „A nemzeti ügyek kormánya elkötelezett aziránt, hogy az új Alaptörvényben az egységes magyar nemzetre megfogalmazott felelősségviselést a diaszpóra tekintetében is megvalósítsa. Célunk az, hogy kiépüljön a külhoni magyar közösségeknek egy olyan intézményrendszere, amely az egyének és közösségek integrációja révén hozzájárul a magyar önazonosság és a magyar nemzet összetartozásának erősítéséhez. […] Ennek érdekében olyan, a nemzet iránt elkötelezett, közösségszervező tevékenységekben jártas fiatalok pályázatait várjuk, akik segítenek e cél elérésében. A KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága által létrehozott Kőrösi Csoma Sándor Program célja a diaszpóra és az anyaország magyarsága közti kapcsolatok erősítése. Az ösztöndíj keretében azt szeretnénk elérni, hogy magyarországi fiatalok látogassanak el a diaszpóra közösségeihez, segítsék értékőrző munkájukat és tájékoztatási, közösségépítő tevékenységükkel erősítsék a Magyarországhoz való kötődésüket.”
A huszonkét éves Ibolya tavaly nyáron Ausztráliába utazott, hogy ott dalokat tanítson magyar gyerekeknek egy ausztrál baráti közösség meghívására. Micsoda remek lehetőség most ez a program, gondolta, milyen jó lenne visszatérni távoli barátaihoz.
A jelentkezést Ibolya szerencséjére igen rugalmasan kezelték, de az erkölcsi bizonyítványát mindenképpen be kellett szereznie, amiért napokig rohangált. Ibolya azt gondolta, ennek a rugalmas kezelésnek a hátterében talán érdeklődés hiánya állhat. Pár nappal azután, hogy elpostázta a pályázati anyagát, felhívta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárság Koordinációs és Jogi Főosztályát. Egy néni vette fel a telefont, és azt mondta: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárság Koordinációs és Jogi Főosztály.
Ibolya azért telefonált, hogy időpontot egyeztessen az interjújára. Megkérdezte a nénit, hogy mire számítson az interjún és a néni azt felelte, hogy Ibolya kötetlen beszélgetésre számítson, aztán kérte, hogy telefonáljon fél óra múlva, mert akkor tudja majd pontosítani az időpontját. Ibolya újra telefonált, a néni felvette. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárság Koordinációs és Jogi Főosztály – mondta a néni, és Ibolya megkapta az időpontját.
Mivel Ibolya nagyon szereti a kötetlen beszélgetéseket, és még annál is jobban szeret Ausztráliában magyar dalokat énekelni a tábortűznél abban a kellemes vidéki kengurutrágya- illatban, nagyon várta már a napot és a percet, amikor elbeszélgethet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárság Koordinációs és Jogi Főosztály munkatársaival.
Két nő és egy férfi tartózkodott a szobában, amikor Ibolya belépett. Leültették egy kanapéra, ők pedig állva maradtak. A két nő Ibolya jelentkezési lapjaira és az önéletrajzára firkálgattak, a férfi pedig nézte őket. Ibolya úgy érezte, ez kevésbé egy kötetlen beszélgetésre, mint inkább egy kihallgatásra hasonlít, de azért nem esett pánikba, és várta a kérdéseket.
– Meséljen az egyszerűsített honosítási eljárásról.
Ibolyának volt némi fogalma az egyszerűsített honosítási eljárásról, de azért egy kicsit meglepődött. Semmit sem kérdeztek róla, nem beszéltek és nem kérdeztek a motivációs levelében leírtakról, amire pedig Ibolya igen büszke volt, sokat dolgozott vele.
– Nézzen utána!
Ibolyának eszébe jutott, miért is kellenek ezek a fiatalok, ezek a gyakornokok, akik a magyar államot képviselik majd külföldön. Honosítás, állampolgárság, levél a miniszterelnök úrtól, aztán irány szavazni. Mérges lett. Ő arra számított, hogy mindez simán fog menni, az ausztrálok is írtak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárság Koordinációs és Jogi Főosztályának az érdekében, arra számított, hogy kötetlenül elbeszélget majd, és már mehet is Ausztráliába nyelvet tanulni és énekelni a diaszpórával.
Csalódottan lépett ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárság Koordinációs és Jogi Főosztályáról. Biztos volt benne, hogy ezúton értesítik majd, hogy pályázatát elbírálták, és Bizottságuk döntése alapján pályázata elutasításra kerül.
Úgy is lett.