Semjén Zsolt megmagyarázta a világot. Illetve új irányt szabott a szemléletnek – de ezen nem kell csodálkozni, hiszen általában véve is meg kell szoknunk, hogy az eddig ismert rendnek már nincs létjogosultsága. Immár azonban nem csak a politikában, de egyéb területeken is érdemes kilépni a megszabott keretekből.
A Hír Tv-nek nyilatkozó Semjén a darwini világszemléletet írta felül néhány keresetlen szóval, de egyből meg is magyarázta, mire gondol: „Azt is kell látni, hogy az evolúció egy hipotézis. Ami valószínű hipotézis. (…) Logikai problémák is vannak vele. Most csak egyet mondok. Azok a fajok maradtak fenn, amelyek alkalmazkodtak a környezethez. Mely fajok alkalmazkodtak a környezethez? Azok, amelyek fennmaradtak.”
Még mielőtt bárki fenyegető felhangot vélne felfedezni a környezethez alkalmazkodó fajok fennmaradása és a jelenkori magyar helyzet között, érdemes megjegyezni, hogy más logikai problémák is felmerültek egyes fejekben a héten, pedig épp az lett volna a céljuk, hogy segítsenek eligazodni új környezetünkben.
Itt van példának okáért rögtön Orbán Viktor esete, aki bár azt hittük, hogy Tusványoson már mindent elmondott erről az új világról, amiben a fennmaradásért küzdeni kell, most Sopronpusztán mégis újra megmagyarázta a nyilvánvalót. „Tetszettek volna forradalmat csinálni, mondta Antall József 1990-ben, amihez mi csak annyit tudunk hozzátenni, hogy 2010-ben megcsináltuk ezt a forradalmat.” Kár, hogy csak azt felejtette el, hogy tavaly ősszel még épp ő állította: „Nem neveztük forradalomnak a 2010-es kétharmados választási győzelmet.”
Ilyenkor azért egy kicsit elbizonytalanodik az ember, hogy akkor mihez is kéne tartsa magát… Talán épp ezért értetlenkedünk időnként azon is, hogy környezetünkben hogyan, mi alapján osztogat kegyeket a kormány.
Ám érdemes egy kicsit a dolgok mélyére nézni, és mondjuk megfontolni Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szavait. Mert mint kiderült, például az eddig sokak által kárhoztatott döntés értelmében Andy Vajna (és a debreceni futballklubot is igazgató Szima Gábor) kezébe lerakott kaszinó koncessziós milliárdok is bőven túlmutatnak a kedves ismerősöknek juttatott zsíros gesztuson. Ugyanis Varga szerint azzal, hogy ezt a többmilliárdos bizniszt belehelyezték a hazai filmcézár kezébe, azt is sikerült elérni, hogy egy kicsit jobb legyen a minket körülvevő világ.
Hogy hogyan? Az okfejtés szerint az adókedvezménynek köszönhetően a kaszinók sok jövedelmet termelnek majd, ami erősíti a költségvetés bevételi oldalát is (hiszen fizetik majd a közterheket rendes, törvénytisztelő polgárokként), s így hozzájárulnak „az olyan kiemelkedően fontos társadalmi célkitűzés, mint a szociális gyermekétkeztetés finanszírozásához is”. Ehhez már csak az kell, hogy a polgárok behordják a pénzüket a kaszinókba, hogy Vajnának sok pénze legyen, amiből rengeteget adózhat majd. És akkor jut a rászoruló gyerekek tányérjába is étel. Egyszerű, de nagyszerű ötlet, nem?
Sajnos nem csak idehaza értetlenkednek az emberek, másoknak is el kell magyarázni, miféle világ van itt minálunk, és milyen értékek mentén rendezkedünk be. A nemes feladatot ezen a héten Szijjártó Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára vállalta magára. Michael Roth német szociáldemokrata politikus egy nyilatkozatában ugyanis kételyeinek adott hangot azt illetően, „hogy a jelenlegi magyar kormány annyira ragaszkodik az EU alapértékeihez, amennyire az okvetlenül szükséges lenne”. Szijjártó azonban gyorsan helyretette az értetlenkedő politikust, mondván: „a demokráciát és az európai értékeket egészen biztosan nem tőlünk, közép-európai szabadságszerető népektől kell félteni, hiszen mi nagyon sokat harcoltunk és küzdöttünk azért, hogy demokráciában, az európai értékek szerint élhessük az életünket. Ezért pedig tisztelet illeti a közép-európai nemzeteket, köztük a magyart.” Fogadjuk el egy kicsit, hogy tényleg az a helyzet, amit Szijjártó állít.
Viszont ebben az esetben joggal merül fel a kérdés, hogy ha a nyugati világ kritikus megjegyzéseit ilyen éles nyelvű válaszokkal bírjuk elütni, akkor vajon miért a meghunyászkodó hangvétel, amikor az orosz külügy vádol minket azzal, hogy fegyvereket szállítunk Kijevnek? Mert itt nemhogy kemény visszavágásról nem volt szó, de inkább egy kissé ijedt mentegetőzésnek tűnik a közlemény, amely tudatja az érdeklődőkkel, hogy „a szállítmányok nem lépték át a magyar országhatárt és nincsenek összefüggésben az ukrajnai eseményekkel”. Mondjuk az igaz, hogy Moszkva legalább nem kárhoztat minket a liberális demokrácia eltemetéséért, cserébe viszont mi sem követeljük tőlük, hogy tisztelettel beszéljenek velünk.
Úgy tűnik egyébként, hogy ez a sok, egymásnak meglehetősen ellentmondó és első hallásra talán meredek kijelentés jól megfér egymással mostanában.
Az egyetlen, akinek sajnos elfelejtettek szólni arról, hogy személetet váltottunk, az Navracsics Tibor. Más magyarázat ugyanis nincs arra, ő miért nem alkalmazkodik a környezetéhez. Azt találta véletlenül mondani, hogy „csak olyan Magyarország és olyan Közép-Európa maradhat fenn, amely kultúrájában, értékeiben Nyugat-Európához kötődik”, ráadásul mindezt megfejelte még azzal is: „évszázados törekvés volt, hogy a magyarság Európához tartozhasson, a saját államában szabadon, európaiként élhessen”. Nem egészen biztos, hogy ez a fajok fennmaradásának legújabb kori, magyar szemléletével megegyező álláspont.
Remélhetőleg Navracsics Tibor is hamarosan megismerkedik a kijelölt iránnyal.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
