Viktor, a tigris – ezzel a címlappal örvendeztette meg közönségét a héten a Heti Válasz. Nagyon magyarázni nem kell, mindenki érti, miről van szó. Az viszont már más kérdés, hogy ha nem Viktort, a tigrist énekelte volna meg a hetilap, akkor ki kerülhetett volna még a helyére. Mert nagy formátumú jelentkezőkből akadt még néhány.
Csak pár példa:
Andy, a hörcsög
Felhalmozásból egyértelműen korunk legsokoldalúbb személyisége, az egyszeri filmproducerből a filmipar megújításáért, később fejlesztéséért felelős kormánybiztossá, majd kaszinókirállyá avanzsált Andy Vajna ma idehaza az ász. Miután pénteken módosította a parlament a szerencsejáték- törvényt, most talán tömhet még egy keveset a zsebébe – az internetes szerencsejátékból még tovább szedheti magát.
Schmitt, a madár
Idegen tollakkal ékeskedni – olyasmi ez, ami az egykori köztársasági elnöknek korábban sem esett nehezére. Most viszont egy fokkal elegánsabb módon garantálja (immár törvénybe foglalva) neki és még sokaknak a kormány, hogy olyasmivel foglalkozhassanak, amiről amúgy fogalmuk sincs. Pénteken nagy köröket futott a parlamenti szavazóegység, így sikerült azt is megszavazniuk, hogy a sporttudományi felsőoktatásban az olimpiai érem megszerzése egyenértékű lesz a doktori fokozattal, vagyis akinek sikerült felállnia a dobogó legfelső fokára az ötkarikás játékokon, az akár egyetemi tanár is lehet, ha úgy tartja kedve. És még csak doktorálnia sem kell.
Simicska, a hal
Seszták Miklós háborút hirdetett az oligarchák ellen, tervei közt szerepel, hogy kiszorítja őket a nagy állami cégek vezetéséből. „Amennyiben valahol úgy látjuk, hogy a hatékonyság vezetői kompetencia miatt szenved csorbát, ott meglépjük a szükséges személyi változásokat. Ugyanakkor nem cél az állami cégeklefejezése” – nyilatkozta Seszták a Napi Gazdaságnak. Érinthet ez néhány olyan vezetőt is, akik a Közgép vezérének holdudvarába tartoznak. Simicska Lajos azonban nem ijedt meg, sőt úgy hírlik, vízre szállt, hogy gondolkodjon a „válaszlépésen”. Lesz miről: jó embereinek kiszorítása mellett a reklámadó is meglehetősen váratlanul érte… De attól biztos nem kell senkinek tartania, hogy nem lesz miben lubickolnia a jövőben.
László, a szamár
Ezt sem kell túlmagyarázni: L. Simon László olyan pofonokba futott bele a héten, amik legalábbis megkérdőjelezik azt, jó helyen van-e ott, ahol éppen van. Az még csak hagyján, ő maga sem tudta elmondani újságírói kérdésre, hogy miről is szól pontosan a reklámadó, és kiket érint – ha maradt volna a saját módosítója, akkor épp őt magát is. (Végül azért kellett még rohamtempóban módosítani a frissen elfogadott törvény módosítását, hogy korrigálják a hibát.) De emellett még arra sem tudott elég figyelmet fordítani, hogy egy 9,4 milliós kommunikációs pályázathoz ne csak a saját közvetlen munkatársaihoz köthető cégeket hívjon meg.
Tibor, a hangya
Elképesztő szorgalomról tett tanúbizonyságot Navracsics Tibor, a Külgazdasági és Külügyminisztérium frissen kinevezett feje. Első lépésként kisöpörte a padlást, a távozó Martonyi János emberei közül egy kivételével az összeset, és kétszáz új belépőkártyával oldották meg a minisztérium dolgozói kérdését. Aztán nagy hirtelen Navracsics ráfeküdt az új hullámra, és kommunikálni kezdett a külvilággal a Twitteren. Már az első hete erős volt, sikerült ugyanis kiosztania egy virtuális fülest Romániának. „Nagyon csalódott vagyok: a román külügyminiszter barátságról beszél, de épp fordítva játszik” – írta, utalva ezzel arra, hogy Románia elutasította a magyar kérést, miszerint konzuli iroda települjön Nagyváradra és Marosvásárhelyre. Nem lennénk meglepve, ha Deutsch Tamás ügyeletes Twitter-huszár kihívója születne meg a külügyminiszter személyében.
János, a fácán
Vadászok körében közkedvelt állat a fácán, ugyanis ha egyszer felrepül, utána könnyű lelőni, mert földet érve annyira elfárad, hogy szinte meg se bír mozdulni. Hát, valahogy így járt Lázár János is, aki annyira felhúzta magát azon, hogy egyesek tudni szeretnék, milyen külföldi kiküldetésben költött el 2 millió forintot, hogy abba főszerkesztők buktak bele. Nem maradt azonban annyiban az ügy: per indult, s a Fővárosi Törvényszék ítéletet hozott: a miniszternek 15 napja van, hogy kitálaljon, meg kell mondania, hol és kivel járt, mire költött 2 milliót. Nyilván tarthat némi össztűztől – már ha tényleg előáll a farbával.
Aranka, az ürge
Előbb elvégezték az aknamunkát, majd a leggyengébb láncszemet kiöntötték – körülbelül így lehet egy mondatban (és némi képzavarral) összefoglalni a KLIK, s benne Marekné Pintér Aranka elmúlt másfél évét. Az oktatás szívügye a kormánynak: először itt igyekezett a teljes és központosított formát létrehozni. Az viszont tiszteletre méltó, hogy némi önkritikát sikerült megfogalmazniuk az oktatási reform sikerességével szemben – kár, hogy ez Marekné állásába került. Igaz, a kormányzati kommunikáció szerint „közös megegyezéssel” távozik posztjáról, de azt azért ne tagadjuk: káosz marad utána – kérdés: ki tudná helyrehozni?
A teljesség igénye nélkül szemezgettünk a közélet legfontosabb szereplőinek mindennapjaiból. Viszont már ennyi után sem lehet csodálkozni azon, hogy az ember időnként egy hatalmas állatkertben érzi magát.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
